Ezt az 5,5 milliárd eurót nem elpazarolták vagy elcsalták a tagországok, a hibák egy része olyan kifizetésekhez kapcsolódik, amelyek esetében nem teljesültek teljes mértékben a támogathatósági feltételek, de ezek a támogatások akkor is kedvező hatást gyakorolhattak és hasznot hozhattak, ha felhasználásuk során nem tartották be maradéktalanul a vonatkozó követelményeket – vélekedett közleményében a Számvevőszék.
A csütörtökön közzétett helyzetértékelés szerint a 145,9 milliárd eurós tavalyi uniós büdzsé alapján a hibaarány 3,8 százalékra csökkent az egy évvel korábbi 4,4 százalékról, de így is meghaladja az elfogadható 2,2 százalékos szintet. A legtöbb hiba a "Gazdasági, társadalmi és területi kohézió", illetve a "Versenyképesség a növekedésért és foglalkoztatásért" területét jellemezte. Kiemelték, a költségtérítés-alapú kifizetéseknél 5,2, a jogosultsági alapúaknál 1,9 százaléknyi kifizetés volt hibás.
A dokumentumban több példát hoztak támogatásra nem jogosult projektekre például Csehországban, Lengyelországban és Olaszországban. A jelentést Klaus-Heiner Lehne, a számvevőszék elnöke mutatta be, aki szerint az európai intézmények bizonyos mértékig elveszítették az uniós polgárok bizalmát, a legnagyobb kihívás pedig ennek a visszanyerése lesz a következő időszakban.
A számvevőszéki jelentés szerint az európai beruházásösztönző intézkedéscsomag tavalyi létrehozása nyomán csökkent az infrastruktúra-fejlesztési és kutatási projektek támogatására szolgáló más uniós programok kerete. A Juncker-terv lényege, hogy az uniós büdzséből rendelkezésre bocsátott összegek segítségével olyan beruházások megvalósulását segítse elő a multiplikátorhatást kihasználva, amelyeket a magánszektor gazdasági alapon esetleg túl kockázatosnak ítélne, de ilyen ösztönzővel mégis hajlandó belevágni a megvalósításba.
