Rózsaszínűek a saját kilátások - Kép: Regus

A vállalatvezetők hite a globális és magyar gazdaság húzóerejében csökken, saját bevételi kilátásaikat illetően viszont továbbra is optimisták. A globális eredményekhez hasonlóan Magyarországon is visszaesett a világgazdasággal kapcsolatos optimizmus mértéke; míg tavaly a cégvezetők 64 százaléka hitt a növekedésben, idén ez 46 százalékra csökkent - derült ki a PwC Magyarország, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségével (MGYOSZ) és a Menedzserek Országos Szövetségével (MOSZ) közösen készített felméréséből.

„A saját bevételeket illetően viszont idén már a vezetők 82%-a mondta magát bizakodónak vagy nagyon bizakodónak, vagyis a tavalyi megállapításunk, miszerint a hazai vezérigazgatók megtalálták saját útjukat, megalapozottnak tűnik” – mondta Nick Kós, a PwC Magyarország vezérigazgatója, reflektálva a friss eredményekre.

Ha a növekedés célpontjait nézzük, világszerte és Magyarországon is látható, hogy a feltörekvő piacok helyett a fókusz még egyértelműbben a hagyományosan fejlett piacokra irányul; öt év után először a világ vezérigazgatói az Amerikai Egyesült Államokat Kína elé sorolták, Magyarországon pedig Németország további 5 százalékponttal, már 30 százalékban számít a legfontosabb terjeszkedési célpontnak a vállalatvezetők számára. A magyar döntéshozók a második helyre Romániát, a harmadikra Lengyelországot sorolták; őket követi Ausztria, Szlovákia és Oroszország.

Milyen tényezők veszélyeztethetik a növekedést?

A növekedés és óvatos optimizmus mellett a magyar vezérigazgatók körében egyre erősebb az aggodalom az államháztartási hiány csökkentését célzó intézkedések (83%) és a túlszabályozottság (76%) miatt. Ugrásszerűen nőtt meg a számítógépes fenyegetettség, valamint az elérhető képzett munkaerő hiánya által okozott aggodalom mértéke, ezeken felül a korrupció és az ebből fakadó bizalmatlanság is nehezíti a vállalatvezetők életét.

„A szabályozói környezet gyors és kiszámíthatatlan változása mellett a vállalatvezetőkkel folytatott beszélgetések egyik központi témája a szakemberhiány volt. A hazai vezetők egyre inkább érzik, hogy bizonyos pozíciókra valódi kihívás jól képzett és alkalmazkodóképes munkaerőt találni. Be kell látni, hogy a hagyományos, néhány éve még működő munkaerő-toborzási és -megtartási stratégiákkal a jövőben már nem lehet versenyben maradni. Érdemes mérlegelni, hogy vajon ugyanolyan munkatársakra van-e szükség mint eddig, vagy a vállalat rugalmassága érdekében más, vagy újabb készségekkel rendelkezők felé is nyitni kell” – hangsúlyozta Szűcs Márta, a PwC Magyarország könyvvizsgálati üzletágának cégtársa.

A fenyegetettségek mérséklése érdekében a cégvezetők jelentős elvárásokat támasztanak a kormányzattal szemben. A tavalyi évhez képest megduplázódott azok aránya, akik versenyképes és hatékony adórendszert várnak, idén a megkérdezettek 72 százaléka szerint kell ennek kormányzati prioritásnak lennie; az elvárás erősebb, mint világszerte, ahol a vállalatvezetők 67 százaléka gondolkodik így. Magyarországon tavaly 45 százalék, idén már 68 százalék igényelné a képzett és alkalmazkodókész munkaerő megteremtését, túlszárnyalva a globális, 60 százalékos mértéket. Hazánkban a harmadik legfontosabb elvárás egy innovációt elősegítő üzleti környezet kialakítása volna; a globális eredményekben mutatkozó 30 százalékkal szemben nálunk 63 százalék várja ezt.

Hogyan változik a verseny?

A megkérdezett vezérigazgatók szerint a vállalatok helyzetét a versenyben leginkább a szabályozói környezet tudja gyökeresen megváltoztatni. Világszerte a vezetők 66%-a, Magyarországon 59%-uk nyilatkozott úgy, hogy a vállalatukat legváratlanabb helyzetbe sodorni képes tényező az iparágra vonatkozó szabályozói környezet. A magyar vezetők szerint szintén hirtelen változást hozhat az ügyfelek viselkedése (51%) és új versenytársak érkezése (29% számol ezzel).

A magyar vállalatvezetők egyre nagyobb figyelmet fordítanak az iparágon kívülről érkező versenytársakra; 51%-uk tartja elképzelhetőnek, hogy új versenytársa érkezzen más iparágból. A vezetők 28%-a tervezi, vagy már be is lépett új szektorba, iparágba. A legtöbben a technológia, a közszolgáltatók, valamint a kommunikáció- és médiaipar felől várják az új versenytársat hazánkban, a megcélzott új iparágak között pedig az energiaipar, a pénzügyi szolgáltatások, a technológia és gyógyszeripar szerepelnek.

Hogyan épül be a technológia a vállalati stratégiába?

A hazai vezérigazgatók válaszaiból kitűnik: számukra a technológiának egyelőre főként biztonsági szerepe van; 76 százalékuknak a számítógépes biztonságra irányuló technológiák fontosak. Ezt követően említették csak az ügyfelek bevonására alkalmazható mobiltechnológiákat (60%), illetve a közösségi alapon működő üzleti folyamatokat (47%) vagy a felhő alapú számítástechnikát (41%). A megkérdezettek szerint a digitális technológiák főképp a működési hatékonyság (66%), a külső/belső együttműködések (63%), valamit az adatok és adatelemzés (63%) terén hasznosulnak.

A vezetők szerint az állandó fejlődéshez és a piaci pozíció megőrzéséhez az egyik legfontosabb eszköz az új szövetségek létrehozása lehet. Világszerte a legtöbben a beszállítókkal erősítik a kapcsolatokat, ezt követik az ügyfelek, majd a szakmai szervezetek. Ezzel szemben itthon az ügyfelek szerepelnek az első helyen (59%), majd közel azonos eredménnyel az üzleti hálózatok, szakmai szervezetek (58%) és beszállítók (57%).

A magyarországi döntéshozók azt mondják, a partnerségek célja elsődlegesen az új ügyfelek elérése, a második fontos ok az új technológiákhoz való hozzáférés, ezt követi az innovációs képességek megerősítése, illetve a márka vagy vállalat hírnevének megerősítése, valamint a tehetséges munkavállalókhoz való hozzáférés.