Sokba kerül ha rossz ember van, rossz helyen

Rengeteg időt és pénz pocsékolnak el a cégek a nem megfelelő ember kiválasztásával. Egy friss felmérés szerint ez évente 130 milliárd dollárjába kerül a cégeknek, amik még 20 milliárdot pluszban kidobnak az ablakon a munkahelyek fölösleges pályáztatásával.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Sok idő és pénz megy veszendőbe - Kép: PP

A PwC által a LinkedIn - a világ legnagyobb online üzleti, szakmai közössége - megbízásából készített legújabb kutatása szerint a munkavállalók kismértékű alkalmazkodóképessége , azaz az átképzésre, új képességek elsajátítására vagy iparágváltásra való alacsony hajlandósága miatt dollármilliárdos veszteségek keletkeznek , és a vállalkozásoknak hatalmas összegeket kell kifizetnie toborzásra. (Szakértőnk szerint sokszor a toborzó a hibás, ha hónapokig húzódik a keresgélés.)

A kutatás 11 piacon belül 5 kulcsfontosságú viselkedésmintát vizsgált, és meghatározta a két legjelentősebb „költséget”, amelyek együttesen megközelítőleg 150 milliárd dolláros veszteséget jelentenek a gazdaság számára:

130 milliárd dolláros kiesés a termelékenységben – a kutatás erős korrelációt állapított meg az vizsgált országok munkavállalóinak alkalmazkodóképessége és a vállalatok teljesítménye között. Ha a piacokon hatékonyabban lehetne az adott képességekkel rendelkező munkavállalókat a számukra megfelelő pozíciókhoz párosítani, ez akár 130 milliárd dollárral növelné a vizsgált 11 piac termelékenységét (ezen belül 65,6 milliárd dollárral Kínáét, 29,3 milliárd dollárral az Egyesült Államokét és 11,7 milliárd dollárral Brazíliáét).

19,8 milliárd dollárnyi kiküszöbölhető toborzási költség - a szükséges képességekkel rendelkező munkavállalók nehézkes felkutatása megnöveli a toborzási költségeket a munkaadók számára. A hosszabbra nyúló felkutatási idő és a nem megfelelő munkavállalók idő előtti távozása a cégtől a vizsgált országok vállalatai számára hozzávetőlegesen 19,8 milliárd dollárral magasabb toborzási költséget jelentenek.

A sikeres munkaerő-kiválasztás lépései
A kompetencia alapú toborzási és kiválasztási folyamat szakít a korábbi évtizedek elterjedt gyakorlatával, amely szerint a munkaköri leírás jelenti a feladatokat, kötelezettségeket, felelősségeket, de nem veszi figyelembe a személyiséggel kapcsolatos elvárásokat. Abból kell kiindulnunk, hogy a munkakörökhöz speciális felkészültség, személyes megfelelés szükséges, ennek sokkal nagyobb hangsúlyt kell kapnia a kiválasztásban.
Az egyes országok eredményei jelentősen eltérnek egymástól az első helyen Hollandia áll a „többnyelvű” munkaerejének és nemzetközi üzleti kapcsolatainak köszönhetően. A fejlődő piaccal rendelkező Kína és India alacsonyabb pontszámokat értek el, mivel kevesebb kiforrott ágazattal rendelkeznek, és a földrajzi méreteik korlátozzák a mobilitást.

Németország és a többi jól teljesítő gazdaság a vártnál alacsonyabb pontszámot értek el, mert specializálódott gazdaságuk ugyan jól működő és stabil ágazatokkal rendelkezik jelenleg, az ország azonban pontosan emiatt nehézkesebben reagál a strukturális változásokra.

„Míg a munkanélküliség nő, az állások betöltetlenül maradnak, és a vezérigazgatók aggódnak a növekvő készségbeli különbségek miatt. A munkaadóknak és munkavállalóknak egyaránt alkalmazkodniuk kell a megváltozott körülményekhez és össze kell hangolniuk a képességeiket a lehetőségekkel a szervezetek termelékenysége érdekében. A kutatás rávilágít, hogy ha a piacokon hatékonyabban lehetne az adott képességekkel rendelkező munkavállalókat a számukra megfelelő pozíciókhoz párosítani, ez akár 130 milliárd dollárral növelné a globális termelékenységet, csökkentené a különbségeket és piaci versenyelőnyt jelentene” – kommentálta az eredményeket Michael Rendell cégtárs, a PwC HR-szolgáltatások vezetője.

Vannak biztató jelek, például a HR-szakma is kezdi felfedezni a közösségi oldalak hasznát.

Dan Shapero, a LinkedIn HR-igazgatója hozzátette: „Az országok egyre inkább törekszenek arra, hogy humántőkéjük a megkülönböztetés alapja legyen a globális piacokon. A munkavállalók készségeinek, tudásának, tapasztalatának felmérése azonban a szakértői adatok hiányában eddig kihívást jelentett számukra. Bízunk benne, hogy a jövőben felhasználják kutatásunk eredményeit a munkavállalók hatékonyságának maximalizálása és a lehetőségteremtés érdekében.”

Véleményvezér

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo