A kkv vezetők következő egy évre vonatkozó árbevétel és eredmény várakozásai újra csökkenést mutatnak az előző negyedévhez képest. A hazai vállalkozások átlagosan 3,8%-os árbevétel és 1,6%-os eredménynövekedéssel számolnak a következő egy évben, ezzel az árbevétel várakozások visszatértek a három évvel ezelőtti, a válság kezdetén mért szintre.
„Árbevételük jövőbeni alakulását tekintve a mezőgazdasági cégek a legoptimistábbak, miközben az ipari cégek számítanak legkevésbé bevételük növekedésére. Az eredmény várakozások szempontjából a szolgáltató szektor a legpozitívabb, a legkisebb mértékű profitnövekedésre azonban szintén az ipari vállalkozások számítanak” - mondta el Németh László, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.
Forrás: K&H bizalmi index kutatás
A K&H 500 hazai mikro-, kis- és középvállalkozás vezetőjét kérdezte meg arról, hogyan vélekednek cégük árbevételének és eredményének alakulásáról.
”A kutatás adatai alapján az árbevétellel kapcsolatos várakozások év eleje óta csökkenő tendenciát mutatnak. A kkv vezetők infláció alatti, átlagosan 3,8%-os árbevétel növekedést prognosztizálnak, míg egy évvel ezelőtti még 6,4% volt a várakozás. A vállalkozások közül azok vannak a legnagyobb arányban, akik 0-6% közötti árbevétel növekedéssel számolnak, míg a kkv-k 27%-a infláció feletti növekedéssel, 23%-a pedig kifejezetten bevétel csökkenéssel tervez” – mondta el Németh László. „Az eredmény várakozások az előző negyedévhez képest szintén visszaestek. A vállalkozások több mint fele stagnálást vagy enyhe növekedést vár, míg a cégek közel harmada profitcsökkenést valószínűsít” – magyarázta az eredményeket Németh László.
Ebből nem lesz egymillió munkahely
Az elkövetkezendő egy évre vonatkozóan a haza kkv-k nagy többsége az alkalmazotti létszám stagnálását valószínűsíti, de a létszámbővítésben gondolkodó vállalkozások többsége is csupán néhány fős munkaerő–felvételt prognosztizál, ezért a kkv szektorban továbbra sem várható a foglalkoztatás látványos bővülése. Az alkalmazotti fizetések tekintetében csak minden ötödik vállalkozás számol dolgozói bérének növekedésével” – mondta el Németh László a K&H kkv marketing főosztály vezetője.
Az 500 hazai mikro-, kis- és középvállalkozás vezetőinek megkérdezésén alapuló K&H kkv bizalmi index kutatás eredménye alapján elmondható, annak ellenére, hogy az index pár pontot javulni tudott, továbbra sincs fellendülés a szektor munkaerő felvételi szándékában. A munkaerő-lekötéssel kapcsolatos várakozások jelenleg -34 ponton állnak, amely megközelíti a 2009-es mélypontot. „A júliusban hatályba lépett Új Munka Törvénykönyve, valamint a kormányzati munkahelyvédelmi intézkedések pozitív hatásai egyelőre nem érzékelhetők a vállalkozásoknál, ugyanis a cégvezetők mindössze 11%-a készül létszámbővítésre, emellett a cégek 73%-a változatlan alkalmazotti létszámmal tervez” – magyarázta az eredményeket Németh László, a K&H Kkv marketing főosztály vezetője. „Az árbevétel kategóriák szerinti bontásban egyértelműen az látszik, hogy minél nagyobb a vállalkozás, annál nagyobb a munkaerő felvételi szándék” – tette hozzá a kkv szakértő.
Regionális szinten jelentős különbségeket lehet tapasztalni a kkv-k körében. Árbevétel szempontjából egyértelműen a dél-dunántúli cégek a legoptimistábbak, hiszen minden hatodik cég 16% feletti árbevétel növekedéssel számol, és csak a vállalkozások negyede véli úgy, hogy csökkenni fog az árbevétele. A legpesszimistábbak az Alföldön működő kkv-k, mivel több, mint felük számol stagnáló vagy minimálisan növekvő árbevétellel.
A legpesszimistább állásponton – árbevétel és eredmény tekintetében is – a 100 millió és 300 millió forint éves árbevétel közötti kisvállalkozások vannak, náluk csupán enyhén optimistábbak a mikrovállalkozások, ugyanakkor ez utóbbi szegmensben is csökkenő várakozásokat tapasztaltunk. Ezzel szemben a középvállalatok árbevétel várakozásai a duplájára (6%) növekedtek az előző negyedévhez képest, és jelentős 3,3 százalékpontos növekedéssel, jelenleg 3,5%-os profitnövekedést valószínűsítenek.
„Az év eleje óta tartó romló tendencia nem meglepő akkor, amikor a belső fogyasztás gyakorlatilag évek óta stagnál, míg az infláció, valamint az adóterhek folyamatosan emelkednek, ugyanakkor a belső tartalékok és költségcsökkentési lehetőségek is kimerültek. Ezt támasztja alá az is, hogy az árbevétel és eredmény várakozások csökkenése az ágazatok közül leginkább az ipari, valamint a kereskedelmi vállalkozásokat jellemzi” – mondta el a kkv szakértő.
Tetszhalott magyar kkv-k
Nincs javulás a vállalati hitelezésben, és nem is lesz
A hazai bankrendszer a hitelezéssel nem tudja támogatni a gazdasági növekedést. Az új hitelezésben a következő két évben nem várható fordulat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) „Jelentés a pénzügyi stabilitásról” című kiadványa szerint.
Magyarországon 2005 óta stagnál a foglalkoztatás a kis- és közepes vállalkozásoknál (kkv), és számuk sem emelkedett; a kisvállakozók helyzetét jellemző mutatók többsége javult, de nagy többségük az uniós átlag alatti, a közigazgatás hatékonysága az egyetlen index, amely meghaladja azt – állapítja meg az Európai Bizottság hétfőn közzétett jelentésében.
A jelentés az úgynevezett kisvállalkozói intézkedéscsomag (Small Business Act, SBA) által meghatározott 10 mutató alapján azt állapítja meg, hogy “Magyarország a felzárkózó országokra jellemző profillal rendelkezik”. A dokumentum szerint tízből két mutatóban romlott a magyarországi helyzet, nyolcban fokozatos javulás állapítható meg, de Magyarország helyzete ezekben is – egy kivétellel – elmarad az uniós átlagtól.
Behúzza a vészféket a magyar gazdaság
A Policy Agenda által számított Gazdasági Fejlődés Indexe (GFI) 2012. III. negyedévében 0,89. Az előző negyedévhez (1,07) viszonyítva érezhető a negatív folyamatok erősödése (-0,17). A következő féléves időszakra a folyamatok összességét tekintve már nem csupán stagnálást, hanem inkább lassú romlást jelez az index. A vállalati gazdálkodás mutatói esetében különösen egyértelmű a visszaesés. A GFI a gazdasági folyamatok alakulásában – eltérően az előző negyedévi még kissé pozitív irányú elmozdulás ígéretétől – már megalapozott, kedvezőtlen várakozásokat jelez a következő félévre. A magyar gazdaság teljesítménye 2009-től – részben a világgazdasági válság, majd a hazai gazdaságpolitikai lépések következtében, ezek között is leginkább az elmaradt felhalmozási folyamatok miatt – jelentősen visszaesett. A fiskális folyamatokban, azaz a költségvetési egyenleg alakításában elért kedvező arány ellenére a GDP erőteljes csökkenése, az adózási és a foglalkoztatási folyamatok zavarai, az infláció gyors növekedése, a fogyasztás további szűkülése egyértelművé teszi a fejlődés egyre távolabbra kerülését.
A kivételt a közigazgatás hatékonysága jelenti. Ezen a területen a magyarországi helyzet több szempontból jobb, mint az uniós átlag. Magyarországon jóval gyorsabban lehet vállalkozást indítani, mint általában az EU-ban, a költségek pedig vagy alacsonyabbak, vagy alig magasabbak az uniós átlagnál. A jelentés hiányolja, hogy a vállalkozások által igénybe vett legfontosabb 8 közszolgáltatásnak csak a fele érhető el interneten keresztül, míg az EU-ban átlagosan 89 százalékuk.
A 27 uniós tagállam viszonylatában utolsó helyre került Magyarország a kormányzati szabályozás általános terhének nagysága miatt aszerint a mutató szerint, amely az állam által meghatározott vállalkozói környezetet hivatott bemutatni. A jelentés ugyanakkor megjegyzi, hogy az ehhez a mutatóhoz felhasznált adatok nem frissek, 2008-ból származnak, a kormányzat pedig “a 2011-ben elfogadott Széll Kálmán Terv keretében a kkv-k képviselői és a nemzeti hatóságok segítségével azonosítja a kkv-kat sújtó adminisztrációs nehézségeket”.
