Éppen abban az időszakban vagyunk, amikor az irodákban halomban állnak a családi ünneplésből vagy a céges karácsonyi partiról megmaradt kekszek, sütik, vagy éppen többkilónyi szaloncukorral néznek farkasszemet a kollégák. Senki sincs biztonságban a cukros bejgliktől vagy éppen a csíkos nejlonszatyorban behozott lekváros hókiflitől. Pedig ha valamikor, akkor éppen ebben a pillanatban – az újévi fogadalmak idején – dönthetne úgy a cégvezető, hogy megálljt parancsol a munkahelyi sütiszörnyeknek, és 2017-ben egészségesebb táplálkozásra szoktatja dolgozóit. A munkahelyeken ugyanis minimálisra kellene csökkenteni a sütemény- és kekszfogyasztást, mivel az elhízáshoz vezet, és a fogakat is rongálja.
A fogfájás egy dolog, de az elhízás igazi népbetegség Magyarországon. Hogy ez milyen súlyos gondot jelent, azt az az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OÉTI) nemrégiben publikált felmérése mutatja: eszerint hazánkban a felnőtt lakosság 65 százaléka túlsúlyosnak vagy elhízottnak számít, a nők 62 százalékának, a férfiak 67 százalékának, összesen mintegy 5 millió embernek van súlytöbblete. A fiatal nők több mint harmada, a középkorúak kétharmada, az idősek több mint háromnegyede súlyfelesleggel küzd. A fiatal férfiak kétötöde, a középkorúak háromnegyede, az idősek több mint négyötöde túlsúlyos vagy elhízott.
Meg kell változtatni a sütikultúrát
Az édességek fogyasztását azzal lehetne csökkenteni, ha a munkatársak például ebédidőre időzítenék a közös sütizést vagy a nassolnivalókat eltennék szem elől. Az is sokat jelentene, ha a süteményeket nem kapcsolnánk össze a meglepetésekkel, ünnepekkel, mivel széles körben elterjedt, hogy a vezetők süteménnyel jutalmazzák a dolgozóikat, a dolgozók süteménnyel ünneplik egymást, és a szabadságról visszatérők édes nassolnivalókkal lepik meg kollégáikat. Noha ezek a kis ajándékokat jó szándékkal adják, mégis részük lehet az elhízásjárvány terjedésében és a fogak romlásában. A munkahelyeken sütemények helyett inkább alacsony cukortartalmú alternatív rágcsálnivalókat fogyasszanak a dolgozók, de segíthet a sütiporciók csökkentése is.
Mozgással ki lehet véreztetni a sütiszörnyet
A munkáltatók jelentős része nem veszi figyelembe, hogy a munkavállalók sport jellegű támogatása a fizikai és a mentális egészségmegőrzést egyaránt szavatolja, ez pedig növeli a produktivitást és a hatékonyságot. Tény, hogy minden egészségfejlesztés terén felhasznált euró közel 5 eurónyi megtérülést is hozhat, ami egy befektetés esetében jelentős hozamnak tekinthető. (Ráadásul adózási szempontból is vannak előnyei!) Az Európai Munka- és Egészségbiztonsági Hivatal szerint évente 146 millió munkanap veszik el a betegségek és munkabalesetek okozta hiányzás miatt, ez összesítve 15 ezer egészséges ember pályakezdéstől nyugállományig terjedő teljes munkaidejét teszi ki, ami vállalkozásokra vetítve hatalmas méretű veszteséget és fölösleges kiadást indukál.
Ezzel szembesülve és a megfelelő konzekvenciákat levonva az elmúlt években világszerte jelentős mértékben nőtt azon cégek száma, amelyek konkrét programokat indítottak a munkavállalóik egészségének megőrzése érdekében. 2008 és 2014 között 34-ről, 56 százalékra emelkedett az egészségtudatos vállalkozások száma. A lakosság sportolási szokásait vizsgálva elmondható, hogy noha hazánkban is történt előrelépés, még mindig az EU-s átlag alatt vagyunk. A 2009-es Eurobarometer-felmérés adatai szerint a magyar lakosság csupán 5 százaléka végzett rendszeres, heti 5 alkalommal sporttevékenységet, de a valamilyen rendszerességgel testmozgást végzők aránya is alacsony volt, 18 százalék. Ezzel szemben a 2014-es Eurobarometer-kutatás adatai alapján 15 százalékra növekedett a heti 5 alkalommal sportolók mértéke, és 23 százalékra a valamilyen rendszerességgel mozgók aránya, ez azonban továbbra is jelentősen elmarad az EU-s átlag 33 százaléktól.
