Hangsúlyozta, hogy a kéknyelv-betegség bejelentési kötelezettség alá esik, ezért az állattartóknak kötelező értesíteniük az illetékes hatóságot vagy az állatorvost, ha észreveszik a kór jeleit: a fertőződés után két héttel az állatok étvágytalanok lesznek, és nem mozognak, nyálzanak, könnyeznek, nyelvük megduzzad. Hozzátette, hogy a betegség csak nagyon ritkán jár az állatok elhullásával és nincs szükség a fertőzött állomány leölésére sem. A betegség emberre nem veszélyes, mivel csak a szarvasmarhákat, juhokat, kecskéket és a vadon élő kérődző állatokat támadja meg, ám a meleg beköszöntével a kórt terjesztő törpeszúnyogok egyre aktívabbak – közölte.
Nemes Imre kiemelte, hogy a betegségnek a kivitel szempontjából van különösen nagy jelentősége: a vírusok a fertőzött állatokkal nagy távolságra is eljuthatnak. Magyarországra 2008-ban Franciaországból származó szarvasmarhákkal érkezett a kéknyelv-betegség, 2014-ben pedig a Balkánról terjedt át, és bár tavaly már nem találtak fertőzött állatot, még egy évre volna szükség ahhoz, hogy Magyarország hivatalosan is fertőzésmentes lehessen – közölte.
