A társasági és osztalékadóról szóló törvény (Tao.) 6. § (5) bekezdése szerint, ha az adózás előtti eredmény vagy az adóalap közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem-nyereség minimum összegét, akkor az adózó választhat: adóalapját az általános szabályok szerint állapítja meg, vagy a jövedelem-nyereség minimumot tekinti adóalapnak. A minimum mértéke a korrigált összes bevétel 2 százaléka. Vagyis a jövedelemminimum szerinti adózás az adózó választása abban az esetben, ha a Tao. szerint megállapított adóalap kisebb, mint a törvény szerint számított minimum-adóalap.
Új bevételt növelő tétel
A Tao. összes bevételt növelő tételeket meghatározó 6. § (9) bekezdése 2013-tól egy újabb ponttal bővült, hívja fel a figyelmet többek között a Fair Conto hírlevele.
A módosítás értelmében a jövedelem-nyereség minimum meghatározásakor az összes bevételt növeli a taggal szemben fennálló kötelezettség napi átlagos állományának a megelőző adóév utolsó napján a taggal szemben fennállt kötelezettséget meghaladó részének 50 százaléka, vagyis az előző év utolsó napjától a tagi kölcsönök napi átlagos állománya növekményének a fele, miután a taggal szemben fennálló kötelezettségek meghatározásakor az áruszállításból és a szolgáltatásból származó kötelezettségeket nem kell figyelembe venni. Lényeges az is, hogy ha csökken a kötelezettségállomány az előző évihez képest, akkor nincs növelés, de csökkentés sincs, figyelmeztet Ácsné Molnár Judita Tao. legfontosabb változásait ismertető írásaiban, vagyis csak pozitív különbözet (meghaladó összeg) esetén van korrekció.
Mi a taggal szemben fennálló kötelezettség?
A Fair Conto szakemberei a módosító törvény indokolásában olvasható megfogalmazásból – taggal szemben fennálló kötelezettség – adódóan úgy vélekednekk, hogy a bevételt befolyásoló kötelezettségek között nemcsak a tagi kölcsönöket kell figyelembe venni, hanem minden olyan tételt, amelyet a társaság a taggal szemben fennálló kötelezettségként mutat ki, így például a jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalékot is. A Ferbal Auditing & Consulting is felhívta erre a problémára a figyelmet még 2012 végén. Az ő álláspontjuk is az, hogy a kötelezettség fogalomba a kölcsön mellett beletartozik az osztalékból származó kötelezettség is, ám ezzel kapcsolatban több kétely is felmerül: az egyik, hogy így gyakorlatilag az osztalék társasági adóalapot képez, a másik pedig, hogy milyen módon lehet az osztalékkötelezettséget a számításba betenni, hiszen a napi átlagos állományhoz tudni kellene, hogy mi az osztalék kötelezettség keletkezésének napja.
A jóváhagyott osztalék is a taggal szembeni kötelezettség, írja Ácsné Molnár Judit, de véleménye szerint az osztalékkötelezettség tárgyévi napi átlagos állományának nincs növekménye a megelőző adóév utolsó napján kimutatott osztalékkötelezettséghez képest, így az új szabály alkalmazásában nem játszik szerepet.
