A munkahelyi stressz és az alacsony munkamorál, a ténylegesen bekövetkező kár a válság miatt szorult helyzetben lévő cégeket behozhatatlan versenyhátrányba szoríthatja. Fehér Zsolt, az Assessment Systems International szakértője állítja: a dolgozók személyisége alapján 90 százalékos biztonsággal előre jelezhető, mérhető, és megelőzhető károk többsége a munkatársak nem megfelelő kiválasztásából, illetve a kockázatok tudatában célzottan tett megelőző lépések hiányából ered. Ez azonban többé nem „HR-probléma”: a helyzetet a vállalatoknak stratégiai szinten kell értékelniük és kezelniük.
„A 2011-es év nyilvánosan elérhető statisztikái alapján kijelenthetjük, hogy a munkatársak kiválasztása többé nem tekinthető a vállalati HR-csapatok elszigetelt, pusztán operatív feladatának” – vonja le az alapvető tanulságot Fehér Zsolt. – „Az eredményességre káros dolgozói magatartásformák növekvő költségeinek felméréséhez és megfelelő elemzéséhez cégvezetői rálátás kell, a megelőzés pedig nagyságrendekkel hatékonyabb, ha megfelelő stratégiai támogatást élvez.”
Honnan látszik, ha nem megfelelő?
A nem megfelelő kiválasztásnak és a munkakörnyezet kritikus problémáinak fő tünetei a természetes fluktuáció erősödése, a munkahelyi balesetek számának emelkedése, a táppénzen töltött időszakok gyakoriságának vagy hosszúságának növekedése, a csalás vagy lopás megjelenése. A kieső munkatársak helyettesítése, pótlása, a plusz HR-es és munkabiztonsági kapacitás biztosítása, egy balesetet vagy károkozást követő szükséges eljárások lefolytatása, a kiesett munkaidő és üzemidő, a munkáltató költségei elképesztő összegekre rúghatnak.
Ennek ellenére még mindig nem tartják itthon fontosnak a munkahelyi balesetek kérdését. Míg az Európai Unióban a munkavállalók 53 százaléka szerint okoznak komoly gondot okoznak a munkabalesetek, addig hazánkban a dolgozók mindössze 5 százaléka tartja ezeket problémának. Pedig megfelelő munkavédelmi intézkedésekkel csökkenteni lehetne a kockázatokat, ezáltal kevesebb lenne a baleset, a megbetegedés, az ebből fakadó hiányzás, az egészségügyi kiadások, a biztosításra fordított költség, miközben a termelékenység, a GDP emelkedne – hangzott el egy munkavédelmi kerekasztal-beszélgetésen. A magyar előírások megfelelnek a nemzetközi szabályozásnak, ám hiába vannak jó törvényeink, ha azokat a munkáltatók nagy része nem tartja be. Leginkább a kis- és középvállalkozásokra, mikro vállalkozásokra jellemző, hogy “csak hírből ismerik a munkavédelmet”, és nem biztosítanak megfelelő munkakörülményeket a dolgozóknak - Borhidi Gábor, a munkavédelmi bizottság munkavállalói oldalának ügyvivője szerint. (Minderről itt olvashat bővebben.)
„Az ilyen típusú költségek leszorítását az új munkatársak kiválasztásánál érdemes elkezdeni, de objektív előrejelzéssel a meglévő munkatársak viselkedését is hatékonyan tudjuk mérni, hiszen a kármegelőzés nem egyenlő az elutasítással vagy az elbocsátással” – mutat rá az Assessment Systems International szakértője. – „Figyelembe kell vennünk, hogy bizonyos kockázatok csak különleges helyzetben válnak valósággá, a jó szakemberek megtartásán pedig a vállalat piaci sikere múlik. Az összetett elvárások a szakértőktől testreszabott megoldásokat és megbízható mérési, elemzési módszereket, a cégvezetőktől pedig stratégiai mérlegelést és vállalati folyamatokba épített megelőzést igényelnek.”
