Százból három teherautós bliccel az utakon, legalábbis ennyit láttak a kihelyezett kamerák és a mobil egységek az e-útdíj bevezetésekor. (Előre figyelmeztettek a fokozott ellenőrzésre.) Az arány javul, az utóbbi hónapokban már inkább 2,5 százalékról beszélhetünk – mondta a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) vezérigazgatója a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) által szervezett, Lábunk a földig ér című konferencián.
Az útdíjról szóló kerekasztal beszélgetésen Börzsei Tibor elmondta, a büntetés a rendőrség feladata, amely eddig ezres nagyságrendben szabott ki bírságokat, és több tízmilliós összeget fizettek a hibás teherautósok. Börzsei Tibor hangsúlyozta, azt javasolják a fuvarozóknak, hogy OBU-val, bevallási közreműködőkön keresztül fizessék meg az útdíjat. Jelenleg a teljes értékesítés 37,8 százaléka érkezik be a flottakövetőkön keresztül, de az arány egyre nő, néhány hét alatt 4 százalékkal emelkedett. A várakozás szerint az OBU-val bevallók aránya kétharmadra nő, de ez akár 75 százalék is lehet.
Az Állami Autópálya Kezelő (ÁAK szerint az úthasználati díjat a fuvarozók 36 százaléka fedélzeti eszköz (OBU) segítségével, 64 százaléka viszonylati jeggyel fizeti.A szervezet szerint a fuvarozók gyorsan megtanulták a rendszert. A bevallási közreműködők képviseletében Szász János, a Secret Control GPS Kft. kereskedelmi igazgatója elmondta, 50 ezer fölötti jármű flottafelügyeletét látják el Európában, ezek közül tízezernél többen vannak, akik a hazai e-útdíjat rajtuk keresztül fizetik meg. A kereskedelmi vezető szerint dinamikusan nő az OBU-ra váltók aránya, havonta akár 2000-2500-as növekedés is várható a teljes piacon. Elsősorban információhiány okozhatja, hogy nem terjed annyira az OBU-k használata, mint várható lenne. A fuvarozókat nem az riasztja el, hogy drágának találják az eszközöket, hanem főként a vidéki és a kisebb, néhány autóval működő vállalkozásokhoz jutnak el nehezen. Holott a rendszer egyre megbízhatóbb, hónapról-hónapra csökkent azoknak a fedélzeti egységre érkező riasztásoknak a száma, amelyeket a GPS, vagy a GSM-hálózat hibaüzeneteként kaptak a fuvarozók.
Szász János újdonságként említette, hogy egy új térképes tervezőszoftvert fejlesztettek, amellyel számtalan alternatív útvonal választható, így azonnal új útdíjkalkuláció készíthető. A másik fejlesztés pedig a fuvarok könyvelésében, elszámolásában segít, ezzel pontosan tovább lehet számlázni az útdíjat a megrendelők felé.
Marad ahogy van
Nem egészen 5 százalékkal nőtt a főutak forgalma az e-útdíj bevezetése óta – mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főosztályvezetője. Szűcs Lajos hozzátette, azt a fuvarozói igényt még nem tartja megoldhatónak, hogy ne a szakaszra való felhajtáskor, hanem az adott út végén számolják fel a díjat. Ennek az az akadálya, hogy vannak olyan rövid, sok kereszteződéssel szabdalt szakaszok, amelyről sok helyen lehajthatnak a fuvarozók.
Az elmúlt öt évben a válság miatt 40 százalékkal csökkent Magyarországon a fuvarozó vállalkozások száma, az útdíj júliusi bevezetése óta pedig a több mint 12 ezer vállalkozásból mindössze 300 fuvarozó adta vissza az ipart – de nem tudható, hogy az e-útdíjnak mekkora szerepe volt ebben – mondta a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) főtitkára.
Karmos Gábor a KAVOSZ Zrt. útdíjhiteléről kifejtette, a vártnál jóval kevesebben vették igénybe, 130 vállalkozás kérte összesen 1100 járműre a kocsinként legfeljebb egymilliós hitelt. A hitel csak augusztus 20-tól volt igényelhető, addigra sok fuvarozó megoldotta másképp a likviditási problémáját. A hitel sok költséggel és adminisztrációval járt, ezen valamennyit javíthat, hogy 0,5 százalékkal kevesebb lesz a kezelési költség és felére csökken a papírmunka.
A főtitkár ugyanakkor jónak ítéli a kereskedelmi gázolaj rendszerét, amelyre 17 forintos literenkénti visszatérítést kapnak a fuvarozók. Hangoztatta, ezzel a költségvetés is jól járt, hiszen itthon vásároltak üzemanyagot a fuvarozók, ami növelte az adóbevételeket. Szintén üdvözölte, hogy a gépjárműadó az EU minimumára csökkent.
Az MKFE több témában is tárgyal még a Nemzetgazdasági Minisztériummal és a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal. Többek között azt szeretnék, hogy a külföldön kifizetett útdíjak 7,5 százalékát is leírhassák az iparűzési adóból, valamint szorgalmazzák, hogy támogassa az állam a sofőrképzést. A piacon ugyanis jelenleg sofőrhiány van, egyre több vállalkozás külföldieket vesz fel. Munkahelyeket teremthetne, ha olyan program indulna, amely segít a magyar sofőrök képzésében. Belátható, hogy egy munkanélkülinek nincs pénze arra, hogy önerőből finanszírozza a CE kategória megszerzésének milliós költségét.
