Új forrás a hagyományos iparágakban tevékenykedőknek

Működése első teljes évében 1 milliárd forintot fektetett be a Széchenyi Tőkealapkezelő Zrt. (SZTA) hazai kis- és középvállalatokba az ország minden régiójában. Az alapkezelő az Európai Bizottság engedélyével 3 új konstrukció vezet be az idén, s 2013-ban további 3,5 milliárd forint kihelyezésével számol. Az SZTA hagyományos iparágakban tevékenykedő, mérsékeltebb tőkeigénnyel rendelkező termelőcégeknek biztosít tőkét.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A Széchenyi Tőkebefektetési Alap 2011 júniusában kezdte meg működését 2015 végéig 13 milliárd forintot helyezhet ki, az ország minden régióban keresi a befektetési célpontokat, elsősorban az úgynevezett „hagyományos” iparágakban – mondta el Csuhaj V. Imre, az SZTA elnök-vezérigazgatója az intézmény sajtóreggelijén.

A befektetés feltétele, hogy a vállalkozás már legalább két aktív üzleti évet fel tudjon mutatni, fejlesztési, vagy növekedési céllal keressen tőkéstársat és 25 főt foglalkoztasson, vagy a befektetést követő 2 éven elérje ezt a létszámot, akár a kapcsolt vagy partnervállalkozásaival, akár a jelentős beszállítóival együtt.

Mérsékeltebb hozamelvárások

„Az üzleti terv, az átlátható működés, a vállalkozás valós piaci jelenléte és a jó menedzsment elengedhetetlen feltétele a befektetésünknek. Az SZTA csendestársként az átlagos kockázati tőkepiaci befektetői hozamelvárásoktól mérsékeltebb feltételekkel száll be tulajdonostársként egy-egy cégbe”- emelte ki Csuhaj V. Imre. „A befektetések átlagos futamideje 4-5 év körül alakul, ennyi idő alatt a vállalkozás ki tudja termelni az elvárásunknak megfelelő hozamot.”

Az Alap megalapítása óta eltelt időszakban több száz társaság jelentkezett befektetési forrás iránti igényével, közel félszáz pozitív befektetési bizottsági döntés született, amelyből az alapkezelő igazgatósága 24 befektetést erősített meg. Ezek közül 14 vállalkozással meg is született a megállapodás a tőkebevonásról, összesen egymilliárd forintos értékben. A kihelyezés sebességének gyorsulását jelzi, hogy februárban 3 új tranzakciót zárnak le.

Nem címkézett források

Az SZTA befektetési döntései széles ágazati kört lefedtek: a feldolgozóiparban, a humán szolgáltatások, az egészségipar, az informatika, a csomagolóipar és az élelmiszeripar területéről egyaránt kikerültek a tőkebefogadásra alkalmas társaságok. „A megfelelő cégek, beruházási és fejlesztési tervek kiválasztása alapos előkészítést igényel, de néhány hónap alatt el tudtunk jutni a végső döntéshez, ami a banki finanszírozási folyamatot alapul véve sem nevezhető hosszadalmasnak. Emellett a tőkebevonás nagy előnye, hogy felhasználása nem címkézett, fejlesztésre, forgóeszköz finanszírozására egyaránt alkalmas”- emelte ki Csuhaj V. Imre.

A hazai kockázati tőke piacon hiányzott az a szereplő, amely akár 30-120 millió forintos nagyságrendben tőkeágon, fedezet bevonása nélkül invesztál a már működő, a nem kiugró, de stabil növekedést tervező vállalkozásokba. A befektetést követően egy-egy cég üzleti tervnek megfelelő működését az SZTA havi-negyedéves riportok alapján követi nyomon, a napi működésbe operatívan nem avatkozik bele.

A stabil működés, a kitűzött célok elérése esetén az SZTA tulajdonosként mindvégig a háttérben marad az előzetesen elhatározott kiszállás időpontjáig, amikor a tulajdonosok az üzletrész megvásárlásával fizetik vissza a korábbi befektetést.  Ez utóbbi nem kötelező, de az SZTA minden vállalkozás számára lehetővé teszi és beépíti a szerződésrendszerébe, hogy az eredeti tulajdonos vagy maga a vállalkozás vásárolhatja ki az Alapot.

Nő a visszatérítendő források szerepe

Mire jut uniós forrás a következő ciklusban?
Egyelőre nem tudni, hogy az Európai Unió (EU) 2014-2020-as költségvetési ciklusában az Magyarország mennyi az uniós forráshoz jut. Az elosztás elvei, a programok, a szervezet, amely a feladatokat végrehajtja jórészt körvonalazódott ugyanakkor, s az is, hogy rendelkezésre álló keret 60 százalékát közvetlenül a növekedés ösztönzésére, gazdaságfejlesztésre fordítja majd az ország. Mindemellett várhatóan érdemben nő a visszatérítendő források szerepe.
„Az Európai Unió finanszírozási rendszerében a 2014-2020 évi kihelyezési periódusban magasabb hatékonyságuk miatt várhatóan egyre inkább előtérbe kerülnek majd a visszatérítendő források, jelentősen növekedni fog ezek aránya. Ennek oka, hogy a támogatások lehető legnagyobb hasznát makroszinten - munkahelyteremtés, hatékonyság-növelés, komparatív előnyök kihasználása, a piaci pozíciók erősítése és építése, valamint a gazdasági növekedés ösztönzése - a visszafizetendő finanszírozási formák képesek eredményesen biztosítani. Természetesen mindehhez a hazai vállalkozások aktivitása is szükséges, a gazdaság akkor tud több uniós forrást felszívni, ha a cégek keresik a piacbővítési lehetőségeket” – emelte ki Csuhaj V. Imre.

Az SZTA a kis-összegű tőkekihelyezések mellett kezdeményezte az egy cégnél lehetséges tőkebevonás felső határának megemelését az Európai Bizottságnál. Amennyiben az Alap erre lehetőséget kap, a jövőben nagyobb összegű tőkeforrások bevonására előtt is megnyílhat az út a vállalkozások előtt.

 Széchenyi Tőkealapkezelő
A Széchenyi Tőkealapkezelő Zrt. a Magyar Állam 100 százalékos tulajdonában áll, tulajdonosi jogait a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség gyakorolja. Az alap küldetése, hogy a nemzetgazdasági szempontból jelentős, ugyanakkor a piaci kockázati tőkebefektetők figyelmén többségében kívül eső szektorok vállalkozásait elsősorban tőke oldalon támogassa. A tőke biztosítása mellett számos egyéb területen segíti az intézmény a hazai vállalkozásokat. A pályázatírással, projektvezetéssel kapcsolatos támogatásról innen tájékozódhat bővebben. Az intézmény honlapján az idén blogot is indított az érdeklődőknek.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo