Jobb felhívni a figyelmet a hibákra – Kép: SXC

„Az etikus magatartás és a felelős vállalatirányítás bizonyítottan pozitív hatással van a gazdasági szereplők eredményességére. A megfelelően kialakított, alkalmazott és kommunikált belső megelőző rendszerek biztosítékot nyújtanak egyrészt a beszállítók és a szerződéses partnerek felé, másrészt a befektetők, valamint a munkavállalók számára. Egyelőre Magyarországon leginkább azon cégek esetében van deklarált szabályrendszer a visszaélések megelőzésével és kezelésével kapcsolatban, ahol az anyacég országában azt a törvényi kötelezettség megkívánja. Egy, az anyacégtől átemelt és nem megfelelően testreszabott vagy körvonalaiban megfogalmazott rendszer ugyanakkor nem elégséges. A vállalat igényeire és a gazdasági környezetre kialakított megelőző rendszerek képesek csak hatékonyan és hitelesen fellépni a visszaélésekkel szemben” – mondta Biró Ferenc, az EY Visszaélés-kockázatkezelési Üzletág partnere.

Éppen a személyre – illetve vállalatra – szabottság teszi lehetővé azt is, hogy a kisebb cégek számára se legyen vállalhatatlan teher a nagyoknál bevált rendszerek lényegi elemeinek átvétele. Szintén elengedhetetlen a hatékonyan működő kockázatkezelési rendszerek kialakításához a cégek felsővezetésének elkötelezettsége, ez teszi lehetővé, hogy a papíron lefektetett elveket a valóságban is alkalmazzák. A rendszerek működtetésének ugyanakkor elengedhetetlen feltétele a szabályokat megsértők szankcionálásának beépítése is. Erre az új munka törvénykönyve a korábbinál több lehetőséget ad – így nem az elbocsátás az egyetlen, csak a legsúlyosabb lehetőség.

Ugyan a cégek számára plusz adminisztratív terhet jelent ezen rendszerek működtetése, konkrét előnyük származhat belőle mind például egy esetleges beszállítói pályázat esetén, mind a munkavállalói vonzerő tekintetében. A tapasztalatok szerint ugyanis a munkavállalók értékelik, ha etikusan, átláthatóan működő cégnél dolgozhatnak.

Nyilvános etika

A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló, 2014. január 1-jével hatályba lépő új törvény kötelezi a vállalatokat arra, hogy bárki számára elérhető módon nyilvánossá tegyék a közérdeket vagy nyomós magánérdeket védő magatartási szabályokat, a bejelentési rendszer működését, valamint a bejelentéssel kapcsolatos eljárást ismertető anyagokat. Vagyis minden, a vállalat etikus és átlátható működését biztosító rendszert. Szükséges azonban hangsúlyozni, a jogszabály nem ilyen kódexet létrehozását teszi kötelezővé, mindössze a létező szabályozások nyilvánosságra hozataláról rendelkezik.

A törvény ezzel együtt is hiánypótló a szakemberek szerint, ahogy ezt az EY vállalati visszaéléseket vizsgáló tanulmánya is mutatja. A magyarországi felmérés az mutatja, hogy amíg az egyik legelterjedtebb visszaélési séma a beszerzésekhez, megrendelésekhez kapcsolható, a válaszadók mindössze 47 százaléka rendelkezett beszerzési szabályzattal vagy eljárásrenddel. Az etikai kódexszel rendelkező cégek száma csupán 28 százalék volt. Mindezeken túl, a megkérdezett cégek mindössze 8,5 százaléka jelezte, hogy van olyan önálló részleg, amely a visszaélések megelőzésével, illetve felderítésével foglalkozik.

Pedig már Magyarországon is elképzelhető komoly bírságok kiszabása visszaélési ügyek miatt – fejtette ki dr. Antal József, a Baker&McKenzie vitarendezési csoportjának vezetője – egy, az uniós csatlakozásunkkal egy időben hatályossá vált törvényi rendelkezés alapján, ezért a cég számára legjobb lehetőség, ha saját rendszerében képes feltárni és megszüntetni az ilyen eseteket. Ennek érdekében célszerű például saját bejelentő rendszert létrehozni a cégen belül szabálytalanságok felderítésére.

A Ptk.-ba is bekerül

A vállalatok átlátható működését segíti a 2014 márciusában életbe lépő új polgári törvénykönyv is, amely alapján az egyes vállalatok tisztségviselői felelősségre vonhatóak a cég tevékenységéből fakadóan elkövetett harmadik fél számára történő károkozásért. A változás fontos eleme, hogy a vezető felelőssége egyetemlegessé válik, vagyis a károsult nemcsak a cégtől, de a vezetőtől személyesen is kérhet kártérítést, a vezető pedig adott esetben akár saját vagyonával felel. Ez  a jogi szakemberek szerint még számos kérdést vet majd fel, de annyi bizonyos, hogy mivel a szabályozás értelmében nagymértékben megnő a vezetőség tagjainak felelőssége, személyesen lesznek motiváltak és érintettek a vállalat és azok munkatársai etikus és transzparens működésében.

„Mindkét módosítás tovább erősítheti Magyarországon a vállalati visszaélések elleni harcot, és pozitív lökést adhat a folyamatoknak. Ám a törvény megléte még nem garancia a sikerre. A szabályozásoknak párosulniuk kell állami oldalról hatékony ellenőrző rendszerekkel és szankcionálással. Vállalati oldalról legfontosabb a dokumentáció meglétén túl, hogy a felállított rendszerek alkalmazása valóban épüljön be a gyakorlati folyamatokba, a döntéshozatali rendszerek és a kultúra részévé váljon” – figyelmeztet dr. Hegymegi - Barakonyi Zoltán ügyvéd, a Baker & McKenzie budapesti irodájának managing partnere.