Uniós pénzből indul az új kockázati tőkealap

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program eddig is megcímkézett 30 milliárd forintos forrásából állami kockázati tőkealapot hoz létre a kormány a tudás- és technológia intenzív vállalkozások finanszírozására, illetve a hazai innovációs ökoszisztéma fejlesztésére - derül ki a Magyar Közlöny egyik friss kormányhatározatából.

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

Kép:Fotolia

Az 1443/2016. (VIII. 17.) számú kormányhatározat "a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Állami Tőkealap-kezelőről" címet viseli és azt rögzíti benne a kormány, hogy: "elfogadja a részére bemutatottak szerint a tudás- és technológia intenzív vállalkozások finanszírozáshoz való hozzáférését és a hazai innovációs ökoszisztéma fejlődését támogató Kutatás-fejlesztési és Innovációs Állami Tőkealap-kezelőről szóló koncepciót" "egyetért azzal, hogy a Kutatás-fejlesztési és Innovációs Állami Tőkealap-kezelő által kezelt európai uniós forrásokat a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP-8.1.3/A-16 azonosító számú felhívásának kerete terhére biztosítsák" – írta a portfolio.hu.

Utóbbi kódszám alatt az EU-pénzt tartalmazó GINOP Éves Fejlesztési Keretében 30 milliárd forintos keretösszeggel "Nemzeti Technológiai és Szellemi Tulajdon kockázati tőkeprogram" kifejezés áll, azaz egy eddig is hasonló célokra szánt kockázati tőkeprogramot a fenti névvel indít útjára a kormány.

3 tévképzet a tőkebevonásról
Ha fejben hogy tartjuk, hogy az alábbi közvélekedések hamis mítoszok, elkerülhetünk néhány zsákutcába futást, amikor cégünknek próbálunk tőkét szerezni.
A Jeremie után

Május 31-gyel járt le a határideje, hogy a Jeremie kockázati tőkealapok kezelői kihelyezzék kis- és középvállalkozásoknak a rájuk bízott 131,5 milliárd forintot.  Az alapkezelőknek be kellett fektetnie a határidőig a rájuk bízott kockázati tőke legalább 75 százalékát, azaz 105 milliárdot hazai kis- és középvállalkozásokba. Méghozzá úgy, hogy a 89,95 milliárdnyi állami (EU és hazai) forrásból is 80 százalék, azaz 71,96 milliárd érjen célba. E zsinórmértékekbe csak a május 31-ig ténylegesen kifizetett hitelek, valamint a pénzügyileg teljesített befektetések számítanak bele.

Az új program kialakítása még folyik, bizonyos változtatásokról azonban már lehet tudni. A korábbi programokban az alapok kizárólag öt évnél fiatalabb vállalkozásokba fektethették az általuk kezelt forrásokat, 2016-tól hét évre emelik a korlátot, amely felett a cégek nem kaphatnak Jeremie-pénzeket. Módosítják a finanszírozási arányokra vonatkozó szabályokat is. Az alapokban eddig az EU-források nem tehettek ki többet 70 százaléknál, az új rendszerben viszont egy induló, magvető fázisban lévő  vállalkozás akár 90 százalékos arányban is részesülhet uniós támogatásból.  Ezt kompenzálva egy értettebb cég csak 60, egy „egészen érett” vállalkozás pedig csak 40  százalékban kaphatna  uniós kockázati tőke forrásokat, a többit magántőkének kell állnia.

Kiket keres az idén a tőke?
Bármelyik startupban ott rejlik a lehetőség, hogy az Uberhez, vagy a Prezihez hasonló sikert érjen el, de minden évben vannak bizonyos területek, amelyek népszerűbbek a befektetők szemében és könnyebben jutnak tőkéhez is.Mutatjuk, idén mik számítanak divatosnak.

Véleményvezér

Gulyás Gergely ismét egy otromba butaságot mondott

Gulyás Gergely ismét egy otromba butaságot mondott 

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter sokszor hadilábon áll a valósággal.
Ingyen lehet utazni a Békemenetre

Ingyen lehet utazni a Békemenetre 

Vajon ki fizeti a Békemenetet?
Magyar fiatal halt meg az ukrajnai háborúban

Magyar fiatal halt meg az ukrajnai háborúban 

A „Nemo” hívójelű fiatal magyar önkéntes volt.
Jön az orosz hadiadó, nincs pénz a háborúra

Jön az orosz hadiadó, nincs pénz a háborúra 

Trump most Ukrajnára koncentrál majd.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo