Mikor és hogyan várható a gazdaság fellendülése? Miben rejlik a növekedés kulcsa? Ezekre és sok más kérdésre kereste a választ a PwC első Magyarországi Vezérigazgató Felmérése, melynek célja, hogy átfogó képet nyújtson a globális és hazai gazdasági kilátásokról. A hiánypótló kutatás célja továbbá, hogy párbeszédet alakítson ki a magyarországi vállalatok legfelsőbb vezetőivel, hiszen ők játszanak kiemelkedő szerepet a hazai GDP előállításában és döntéseik nagyban befolyásolják a magyar gazdaság jövőbeli alakulását. Világszerte immár 15 éve készíti el a PwC hagyományos Globális Vezérigazgató Felmérését, melyben idén közel 1300 vállalatvezető vett részt. Hazánkban azonban első alkalommal, a válság ötödik évében készítette el a PwC tanulmányát annak érdekében, hogy választ kapjon arra, miben látják a kiutat a hazai vállalatvezetők a talpon maradás és a növekedés felé.
„Nem dughatják a fejüket a homokba a vállalatok vezetői, és nem hivatkozhatnak minden döntésükkel a recesszióra. Mind a cégük, a munkavállalóik, az üzlettársaik, valamint a részvényeseik megoldást várnak el tőlük, és nem kifogásokat."- emelte ki Nick Kós, a PwC Magyarország Könyvvizsgálati Üzletágvezetője, aki július 1-től tölti majd be a cég vezérigazgatói posztját. „Felmérésünk eredményei szerint a vezérigazgatók levonták a tanulságokat az elmúlt évek történéseiből, és képesek azok tükrében új, fenntartható célkitűzéseket meghatározni a profitabilitás helyreállítása vagy akár a növekedés elősegítése érdekében." - tette hozzá Nick Kós.
• Fúziók és felvásárlások élénkülése A magyarországi vezérigazgatók a világ többi vállalatvezetőjéhez hasonlóan a nem organikus fejlődési lehetőségeket, az összeolvadási és felvásárlási tranzakciókat is a legfontosabb növekedési lehetőségek között jelölték meg, méghozzá közel ugyanakkora arányban. Ezek a tevékenységek a jövőben főleg a pénzügyi szektorban és a telekommunikációs, információtechnológiai és médiaipari ágazatokban működő vállalatok számára tűnnek vonzónak, ami előrejelzéseinkkel összhangban némi lendületet adhat az itthon évek óta stagnáló vállalatfelvásárlási piacnak.
• Ügyfélkapcsolatok fejlesztése, megkülönböztethetőség kivívása Az ügyfelekkel való kapcsolattartásra és kapcsolatépítésre kiemelt figyelmet fordítanak a vezérigazgatók. Azonban nem feltétlenül az új ügyfelek szerzése, sokkal inkább a meglévő kapcsolatok ápolása és bővítése a prioritás. Egyöntetű a vélemény, miszerint a megkülönböztethetőség, a vásárlói döntések befolyásolása és a fogyasztói hűség kivívása és megtartása lesznek a közeljövőben a túlélés zálogai. Ennek fontosságát bizonyítja az is, hogy a válaszadók 58 százaléka a jövőben több időt fordítana az ügyfélkapcsolatok ápolására, valamint 69 százalékuk a vállalat termék- vagy szolgáltatás-portfóliójának bővítésére és fejlesztésére kiemelten törekszik majd.
• Vállalati erőforrások racionálisabb felhasználása Végül, de nem utolsó sorban ki kell emelni a szervezeti hatékonyság növelésének jelentőségét. A hazai vállalatvezetők közel kétharmadának jövőbeni tervei között előkelő helyen szerepel a ráfordítások optimalizálása és a személyzeti struktúra átalakítása. Az elmúlt évben a vállalatok négyötödénél kellett végrehajtani valamilyen költségcsökkentő intézkedést, 73 százalékuk a következő évre is kilátásba helyezett hasonló lépéseket. A költségoptimalizálásra irányuló lépések manapság nemcsak létszámleépítést jelentenek, hanem például a meglévő döntéshozatali, HR, IT, logisztikai stb. folyamatok újragondolását, valamint stratégiai együttműködések kialakítását is.
Általános rövid távú gazdasági kilátások: bizonytalanság
A globális és ebből fakadóan a magyarországi gazdasági kilátásokat továbbra is a bizonytalanság jellemzi, hiszen a helyi vagy regionális válsághelyzetek, mint a görög államcsőd vagy az eurózóna válsága továbbra is bizonytalanságban tartják a piacokat és a befektetői döntéseket.
Emiatt hazánkban a vezérigazgatók négyötöde szkeptikus a makrogazdaság élénkülését illetően az előttünk álló 12 hónapban. A cégvezetőknek csak 15 százaléka reménykedik a globális gazdaság élénkülésében a 2012-es év folyamán, míg ez az arány 50 százalék világszerte a vállalatvezetők körében. (A világgazdaság növekedése 2012-ben 3,75 százalékos lesz, az eurózóna pedig "enyhe recesszióba" kerül az IMF ezévre vonatkozó előrejelzése szerint.) Nem meglepő, hogy a bizalom legjobban Nyugat-Európában csökkent az Európai Unió tagállamait sújtó szuverén adósságválság miatt. A legfőbb aggodalmak között szerepel például a tőkepiacok stabilitása (64%), a kormányzati intézkedések, a költségvetési hiány és adósság terhek (66%) és az árfolyamok ingadozása (58%).
„Sokan úgy gondolják, hogy válság idején természetes és éppen ezért elfogadható az üzleti környezet kiszámíthatóságának romlása, ez azonban épp fordítva van. A válság közepette van igazán szüksége arra a vállalatoknak, hogy kiszámítható körülmények mellett tervezhessenek, enélkül ugyanis lehetetlenné válik a kilábalás. Tudomásul kell vennünk, hogy jelenleg a nemzetközi közösség pozitív megítélése minden korábbinál fontosabb. A Magyarországon működő vállalatok sikerének szempontjából létfontosságú az EU, a nemzeti kormányok, az IMF, a működő tőke és a pénzügyi befektetők bizalmának visszaszerzése." - mondja Dr. Futó Péter, az MGYOSZ elnöke, a BUSINESSEUROPE alelnöke. (Kiszámíthatóság kéne elsősorban Bod Péter Ákos és Vértes András szerint is.)
Egyéni növekedési esélyek - Mi lehet a megoldás kulcsa?
Alapvető különbség látszik a hazai és a külföldi vezérigazgatók elképzelései között a növekedés esélyeit illetően. A PwC globális felmérése szerint a cégvezetők a fejlődő országok (főként a BRIC országok) felé fordulnak, míg hazánkban a tervek középpontjában a már meglévő, leginkább hazai piacokon megszerzett részesedés növelése áll.
A magyarországi vezérigazgatók kétharmada vélekedik úgy, hogy még alaposabb és átgondoltabb stratégiai lépések kidolgozására van szüksége a következő évben, melyek nem térnek el a korábban kitűzött céljaiktól, de mégis rugalmasan igazodnak a gazdasági folyamatokhoz. A magyarországi vállalatok többsége inkább a rövid távú, adaptív stratégiai tervezés híve, öt évnél hosszabb távra ugyanis csupán a megkérdezett cégvezetők egyötöde tervez. Ugyanis a hazai vállalatok vezetői a szabályozási környezet változásaiból fakadó kockázatok kezelésében, valamint vállalataik belső hatékonyságának növelésében látják a megoldást. Ugyanakkor ezek a tényezők egyben gátolják is a hosszú távú stratégiai tervezést.
A növekedés eléréséhez a vállalatoknak olyan munkatársakra van szüksége, akik a leghatékonyabban támogatják a vállalatok által meghatározott célkitűzések elérését. Minden második magyarországi vezérigazgató tervei között szerepel, hogy növelje befektetéseit a képzett munkaerő-állomány létrehozása és támogatása területén az elkövetkező 3 évben.
Felmérésünk alapján a külföldi és hazai vezetők problémái lényegesen különböznek. Globális szinten a vezérigazgatók jelentős száma (43%) arról számolt be, hogy komoly nehézség elé állítja szervezetük működését a szaktudással rendelkező, tehetséges munkaerő felkutatása és megtartása. Ezzel szemben hazánkban elégedettek a cégvezetők a rendelkezésre álló szakképzett kollégák arányával, sőt megtartásuk a gazdasági helyzetre való tekintettel még könnyebbé is vált számukra. Jóval jellemzőbbé vált ugyanis a munkahelyi lojalitás. Az oktatási rendszer átalakításával, valamint az Y generáció és az azt megelőző generációk arányának különbsége miatt, csökkenhet majd a rendelkezésre álló tehetséges munkaerő létszáma. Mindez jelentősen befolyásolhatja a hazánkba áramló külföldi befektetések számát is, valamint a korábban említett „tudásalapú gazdaság"kialakítását egyaránt. (Magyarországon nem a magas adószint elrettentő a befektetők számára, hanem a humánerőforrás romló állapota, amit csak fokoz majd, hogy csökken a fejlesztésére fordított összeg.)
„A magyar munkaerőpiacon az alacsony foglalkoztatási szint jelenti az egyik legnagyobb problémát, elsősorban a szakképzetlen munkaerő körében. Ezen a területen a több évtized alatt kialakult hátrányunkat a munkaadói járulékok csökkentése mellett csakis az oktatási rendszer, azon belül is a szakképzési intézmények fejlesztésével és újragondolásával oldhatjuk meg. Az új Munka Törvénykönyvében ugyanakkor szerencsére számos olyan változás szerepel, mely a rugalmasabb foglalkoztatási formáknak kedvez, ezzel hosszabb távon lehetőséget teremt a foglalkoztatás bővítésére." - mondja Dr. Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke, a Budapest Bank vezérigazgató-helyettese
„Nem lehet azt mondani, hogy optimisták a magyar vezérigazgatók."- összegzi dr. Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország adótanácsadási cégtársa. „A bizonytalan környezet, a változó gazdasági feltételek is hordoznak lehetőséget magukban a növekedésre, csak a vállalatoknak meg kell találniuk saját receptjeiket. A felmérés eredményeiből felvázolt fenti példák is jól mutatják, hogy a magyar vezetők sem ülnek karba tett kézzel, hanem megpróbálják kiaknázni a változásban rejlő lehetőségeket."
