Van amiben topon vagyunk

A negyedik legjelentősebb szereplő volt Magyarország a közép-kelet-európai kockázati tőke piacon 2014-ben, az összes régióbeli kockázati- és magántőke befektetés értékének 13%-a, mintegy 170 millió euró került hazánkban befektetésre. Az eredmény az év végén kipörgő JEREMIE alapoknak is köszönhető.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az Európai Kockázati és Magántőke Egyesület (EVCA) által közzétett legfrissebb adatok szerint 2014-ben a régióban rekordszámú, mintegy 290 közép-kelet-európai társaság kapott kockázati- és magántőke alapoktól a megelőző évnél 66%-kal több, 1,3 milliárd eurónyi befektetést. Ezzel egyidejűleg a frissen gyűjtött tőke értéke 2014-ben több mint megháromszorozódott – elérte az 1,5 milliárd eurót -, míg az exitek összértéke 1,3 milliárd euró volt, ami 32 százalékkal haladta meg az előző évi értéket. A 2014. évi közép-kelet-európai (KKE) statisztikai jelentésből származó adatok egyaránt jelentős bővülést mutatnak a kockázati- és magántőke alapok tőkegyűjtése, valamint a befektetései és kiszállásai terén a KKE régióban, a helyi és a regionális befektetési alapok valamint a páneurópai és globális magántőkbe-befektetési csoportok tevékenységének erősödése nyomán.

Az aktivitás meghaladta az előzetes várakozásokat, nagyösszegű befektetésekre is sor került, amit a 2009 óta az első, 1 milliárd eurós cégértéket elérő befektetés is jelez a régióban megugró kivásárlási aktivitás nyomán” - mondta Dörte Höppner, az EVCA főtitkára.

Kép:FreeDigitalPhotos.net/pakorn

Negyedik helyen

2014-ben a magyarországi volt a negyedik legjelentősebb piac a közép-kelet-európai kockázati tőke piacon. A magyarországi befektetések értéke 2013-hoz képest megháromszorozódott - 170 millió eurót ért el. 2014-ben a régión belül Magyarországon növekedett legdinamikusabban a befektetéshez jutó vállalatok száma, az előző évhez képest 32-vel több, összesen 73 vállalkozáshoz érkezett friss tőke. A magyarországi kockázati- és magántőke befektetések GDP-hez viszonyított aránya jelentősen, 0,056%-ról 0,164%-ra nőtt 2013 és 2014 között, amely meghaladja a régió 0,104%-os átlagát – derül ki a jelentésből.

Az év során – többek között a JEREMIE-alapok befektetési periódusának zárásához közeledve – jelentősen növekedni tudott a kockázatitőke-befektetések összértéke, néhány kiemelkedő tranzakciónak köszönhetően az év utolsó hónapjait a magántőke-tranzakciók uralták. A befektetések 73 százaléka az év során két szektorba, az üzleti és ipari szolgáltatásokkal, illetve az energetikai és környezetvédelmi tevékenységekkel foglalkozó cégekbe áramlott – a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) saját jelentése szerint.

Mi lesz jövőre?
Kérdés, hogy sikerül-e fenntartani ezt a pezsgést azután, hogy a JEREMIE program befektetési időszaka lezárul.
- Fél-egyéves tőkehiányra számítok, ami rossz a startupoknak, de jót tesz az organikus fejlődésnek: megindulhat a magántőke Magyarországra, hiszen a JEREMIE mesterséges tőkekínálata rengeteg pénzéhes, ígéretes startupot teremtett. Piaci alapon pedig a legérettebb projektek fognak forráshoz jutni – mondja Oszkó Péter az Oxo Labs akcelerátor alapítója, korábban a Portfolion Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója, aki szerint ez felgyorsíthatja a fejlődést, különösen, ha ebben az időszakban az alapkezelők is képesek lesznek arra, hogy behozzák a külföldi magántőkét.
Magyarország 2014-ben a korai fázisú kockázati tőke befektetésben részesülő régióbeli vállalatok számában is vezet, mivel itt 66 társaság kapott finanszírozást, amely a régió összes vállalatának 31%-a. „Nagy örömünkre tavaly egyszerre figyelhettük meg a befektetések darabszámának és összértékének emelkedését. Ennek köszönhetően Magyarország a kockázati tőke befektetések száma és volumene alapján egyaránt vezető helyet foglalt el a régióban 2014-ben”- emelte ki Zsembery Levente, a HVCA elnöke. 2014-ben a régión belül Magyarországon nőtt a legerőteljesebben a kockázati tőke befektetések értéke az előző évhez képest 92 százalékkal, 17 millióról 32 millió euróra, ami azt jelentette, hogy a régióbeli befektetések 33 százaléka  Magyarországon valósult meg, amivel hazánk változatlanul a régió vezető célországa.

Ami a kockázati- és magántőke exitek összértékét illeti, Magyarország egyben a harmadik legjelentősebb piac a régióban, a kilépések régiós összértékének 13%-a történt idehaza.

JEREMIE, te drága

Már a tavalyi évi hajrá mögött is érezhető az év végén kifutó JEREMIE alapok miatti befektetési hajrá.

Öt éve, amikor az első JEREMIE-alapok megkezdték működésüket, még nem lehetett tudni, hogy lesz-e elegendő célpont a nyolc alapkezelő számára. Már akkor látszott, hogy nagyon sok ígéretes projekt található Magyarország-szerte, így az alapkezelők száma jelentősen megnőtt, megtöbbszörözve a kínálatot. Magyarország ugyanakkor kisméretű piac, amelynek tőkefelvevő képessége korlátozott. Nagyon sok az ígéretes, seed (magvető) és korai fázisú startup, de a piac méretét nem szabad túlbecsülni, ugyanis a bőséges kínálat akár ahhoz is vezethet, hogy olyan cégek is forráshoz jutnak, amelyek hozamnövelő képessége kérdéses. Éppen ezért szükséges, hogy a kínálat mind mennyiségben, mind minőségben a kereslethez alkalmazkodjon – írta a Széchenyi Tőkealapkezelő blogja.

A JEREMIE hatása idén még erősebben érvényesül majd a hazai kockázati tőke befektetési hajlandóságban. 2015 első negyedéve során 26 kockázatitőke-befektetés zárult le eredményesen, amelyek 4,4 milliárd forintos összértéke 56 százalékos bővülést jelent az előző év azonos időszakához képest a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) jelentésében szereplő adatok szerint, és a szakértők további növekedést várnak.

A korábbi kétségek ellenére most úgy tűnik, hogy a JEREMIE pénzek többsége végül valószínűleg gazdára talál annak ellenére, hogy pár hónappal ezelőtt a Nemzetgazdasági Minisztérium még 28–30 milliárd forint elkölthető összegről beszélt. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy a program sikeres volt. Bizonyos projektekről kiderülhet, hogy nem a szabályoknak megfelelően jutottak a sokmilliós forráshoz, és azt sem tudjuk, hogy hány projektcég fogja végül megtermelni az alap által elvárt hozamot. Mindezek ellenére a hazai startup-világ felpezsdült, és ez önmagában véve nagyon pozitív. A következő egy-két évben derül ki azonban, hogy Magyarország felkerülhet-e a világ stratup-térképére.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo