Magyarországon a történetek, a történetmesélés kizárólag a magánéletünk része, azt gondoljuk, hogy egy kávé mellé való. Nincs helye a komoly, téttel bíró szituációkban, az üzleti életben. Nem használjuk tárgyalásokon, értékesítésben, előadásokon. Pedig ez nagy baj- mondta Győrffy Kinga a Personal Brand Institute kommunikációs tanácsadója a Piac&Profit KKV-Akadémiáján.
A memóriánk kép alapú, tehát az emlékezetes kommunikáció kép, ráadásul mozgókép alapú. Ezzel sokkal inkább érzelmeket tudunk kiváltani és ez az, amivel hatást tudunk elérni. Vagyis eredményes dolog felépíteni saját történeteinket és azt beépíteni személyes – és akár céges – márkánkba.
Egy érv azonnal ellenérvet, kritikus ént hív elő a másik emberből, gyakran vitahelyzetet teremt. Tulajdonképpen hadviselés, ami beindítja az érvelő, tagadó mechanizmusokat. Ezzel szemben a történet kapcsolatot hoz létre két ember között, hidat teremt és a másik embert részesévé teszi a mesélő történetének. A jó történet lefegyverez, kikapcsolja a tagadó mechanizmusokat.
A storytelling segítségével lehetőséget adhatunk a másik félnek, hogy maga értelmezhesse a maga számára azt, amit át szeretnénk adni. Az emlékezetes történetekbe csomagolt mondanivalót mindenki „lefordíthatja” saját maga számára, megtalálhatja a maga számára fontos pontokat.
A történetemesélés képessége fejleszthető és elsajátítható. De mitől lesz spontán, ha megtanulom? Meg kell tanulni a technikát, hogy aztán elfelejthessük. A cél, hogy olyan automatizmus legyen, mint a biciklizés vagy az autóvezetés. (Néhány jó tippet a hatásos előadásmódhoz itt találhat!)
Három leküzdhető félelem
1. Nekem nincsenek történeteim
Dehogynem. Mindenkinek vannak. Sikerek, vagy olyan sztorik, amikor valami kudarcnak indultak, de siker lett belőlük. Találkozások olyan emberekkel, amelyek megváltoztatták a saját, személyes életünket. Helyek, utazások, amelyek fontos hatással voltak ránk – ezek mind történetek alapjai.
Érdemes a személyes márkába a kudarc történeteket is beépíteni, hiszen például hatalmas motiváló erejük lehet. Azonban nem mindegy, hogy hogyan tesszük ezt. A kudarc történet nem lehet siránkozás, panaszkodás, nem kicsinyítheti és nem hozhatja méltatlan helyzetbe a személyt. Végül nem lehet önterápiás módszer – tehát olyannak kell lennie, amit feldolgoztunk, rálátunk és reflektálni tudunk rá. Meg kell tudnunk mutatni, hogy milyen lépések vezettek hozzá és mi a tanulsága.
2. Van sztorim, de milyen céllal mesélhetném őket?
Számos céllal mesélhetünk történeteket a bizalom elnyerésétől a motiválásig. De létezik öt alavető típus, amit érdemes megismerni:
- Ki vagyok én és miért vagyok itt? Arra szolgál, hogy felkeltsük a figyelmet.
- Tanító történet
- Értékekről szóló történet (Edison a laboratóriuma leégése után, 67 évesen azt mondta: óriási szerencse, minden tévedésünk odaveszett.)
- Tudom, hogy Önök mit gondolnak történet – tévképzetek megcáfolására
- Vízió történet – jövőképet fogalmazunk meg
A jó történet valóban kevés, azt tudni kell jól elmesélni. De ez tanulható dolog. Nagyon fontos a stílus: a jó történet stílusa egyszerű, élénk és emlékezetes, hiteles. Fontos az előadásmód is, a kezünk tartásától a megfelelő szünetekig. Számos technika elsajátítható az előadásmódunk fejlesztésére, de a legfontosabb, hogy tudatosan figyeljük magunkat, amíg természetessé nem válnak a megtanult elemek.
Egy példa: nem mindegy, hogy valaki megy, vonul, libeg vagy vánszorog. Figyeljünk a szavakra! Azok egyszerre beszélnek a történetünk szereplőjéről és rólunk, mint előadóról. Egy érzelemmel teli kifejezéstől a történet egyszerűbb, élénkebb és emlékezetesebb lesz.
