Vasárnap nyitva, szombaton zárva?

A parlament őszi ülésszakában a parlament elé terjesztik a kiskereskedelmi munkavégzésre vonatkozó szabályozást - közölte Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője. A politikus szerint a szombati munkavégzésre is új szabályok kellenek.

2016. augusztus 8.

Piac&Profit

A kormánypárti politikus szerint a vasárnapi munkavégzés tilalmának feloldásakor felvetődött, hogy hozzá kell nyúlni a jogszabályhoz, jelenleg tárgyalnak a részletekről az érdekképviseletekkel. Kósa Lajos arról tájékoztatott, hogy többféle javaslat van - írja az MTI. Ezek között szerepel, hogy csak meghatározott számú napon kelljen dolgozni, azaz "mindenki nyitva lehet", de a munkavállalónak például csak hat vasárnapi kötelezettsége legyen. Hozzátette, hogy a szombati munkavégzéshez is szabályt kell kötni, hogy a kereskedelmi dolgozóknak ne töredezzen szét a hétvégi munkarendjük. Ezen felül a nemzeti ünnepek, munkaszüneti napok szabályozását is rögzíteni kell, mert ez az eredeti törvényben is benne volt - jelezte.

Miután a kormány kénytelen volt eltörölni a vasárnapi boltzárat, és visszaállították a kiskereskedelemben a tavaly március 15-ét megelőző állapotot, így a kereskedelmi dolgozóknak járó 100 százalékos bérpótlék (amely öt vasárnapra járt egy évben, amikor kivételesen kinyithattak az üzletek) lehetősége is megszűnt. Több érdekvédelmi szervezet is kifogásolta a döntést: a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) éppen csak kényszermunkának nem nevezte a vasárnapi munkavégzést. Akkor a kormányzat a munkavállalók és a munkáltatók közé dobta a kérdést a hétvégi munka szabályozásáról és díjazásáról.

Kinek jár pluszpénz a hétvégén?

A kereskedelemben érdekeltek számára a vasárnapi boltzár eltörlése után a vasárnapi bérpótlék került a figyelem középpontjába, a kormány ugyanis a korábbi állapotot állította vissza. Ezért összeszedtük, hogy a jelenleg érvényes szabályozás mellett kinek jár és kinek nem pluszpénz vasárnapra.

A dolgozói szakszervezetek száz százalékos bérpótlékot szeretnének: mint azt korábban megírtuk, Sáling József a KASZ vezetője szerint a szakszervezet a 100 százalékos pótlék visszaállítását és önkéntes alapú vasárnapi munkavégzést követel, valamint azt, hogy a pihenőnapok közül legalább kettő vasárnapra essen. „A kereskedelmi dolgozók jelenlegi létszámával, a munkaerő minőségével nem oldható meg a vasárnapi nyitva tartás” – mondta az érdekképviseleti vezető. További igényük az egyműszakos vasárnapi munkavégzés, valamint az, hogy a boltok december 24-én és 31-én legkésőbb délben zárjanak be. Az érdekképviselet követeli, hogy csökkentsék a munkabérre rakódó terheket. (Magyarországon a bruttó bér 66,5 százalékát kapja meg egy átlagos minimálbéres.)

A szakszervezet váratlan helyről is támogatást kapott: Dávid Ferenc a Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke úgy foglalt állást, hogy az ötven százalékos vasárnapi pótlék nem lesz tartható. Dávid Ferenc kérdésünkre hangsúlyozta, elengedhetetlennek tartja a vasárnapi bérpótlék emelését a kereskedelemben. „Máshogyan kell osztozni a profiton, mint eddig” – fogalmazott a VOSZ főtitkára, aki szerint a kereskedelemben általánosnak tekinthető minimálbéres munkavégzés és a súlyos munkaerőhiány miatt elengedhetetlen, hogy a munkaadók változtassanak.

Mit okozott ez az év?

Hogy mennyi kárt okozott a kormány átgondolatlan intézkedése, a vasárnapi boltzár, azt nehéz felmérni. A KSH adatai szerint több ezer álláshellyel kevesebb lett a kiskereskedelemben, bár a főállásban dolgozók az egyre komolyabb szakemberhiány miatt szinte biztos, hogy találtak új munkahelyet, azok, a főleg kismamák, kisgyermekes szülők, és diákok, akik félállásban, vagy más rugalmas foglalkoztatási formában voltak alkalmazottak, valószínűleg rosszul jártak az intézkedéssel. A kiskereskedelmi forgalom ugyan növekedett az elmúlt egy évben, az azonban biztos, hogy ennek jelentős része csak az online kasszák piacfehérítő hatásából eredt – már ami a kis és közepes boltokat illeti. A kormány indoklása, miszerint a legkisebb boltoknál fog lecsapódni a vasárnapi plusz forgalom, látványosan megbukott, a vásárlói szokások kényszerű átalakításával ugyanis éppen ezek az üzletek jártak a legrosszabbul.