Megszavazta az Országgyűlés a vasárnapi nyitva tartási tilalom eltörlését, így elméletileg már most vasárnap kinyithatnak az üzletek - és ennek nem mindenki örül. A boltzár végével ugyanis lépéskényszerbe hozta a kormányzat a vállalkozásokat, a boltoknak most a súlyos szakemberhiánnyal kell szembenézniük.
Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!
Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!
A szakember szerint ugyanis a boltok nem készültek – mert nem is készülhettek - fel arra, hogy vasárnap is nyitva lehetnek, így most át kell szervezniük munkavállalóik beosztását, új dolgozókat kell felvenniük, áttervezniük az idei üzleti tervüket – hiszen a vasárnapi bérekkel, rezsiköltségekkel nem számoltak. Ugyanakkor a szakember kiemelte, hogy a rövid felkészülési idő nem fogja különösebben zavarni a cégeket. „Szemben azzal, amikor a tilalmat hozták, most ez nem kötelező érvényű, nem kell kinyitni, csak kinyithatnak, így aki nem készül fel erre a hétvégére, majd felkészül a következőre” – hangsúlyozta.
Ugyanakkor a fogyasztók - akik nagy többsége szenvedélyesen utálta a boltzárat – most azt várják, hogy vasárnap az üzletek nyitva lesznek. Így aki nem tud kinyitni most vasárnap attól csalódottan távozhatnak majd a vevők.
Felemás a balatoniak öröme
A Balatoni Szövetség (BSZ)korábban csak a módosítását kezdeményezte a vasárnapi pihenőnapról szóló törvénynek a balatoni főszezon miatt, ezért felemás érzéssel fogadja a teljes visszavonásáról szóló javaslatot - nyilatkozta Balassa Balázs, a szövetség elnöke. A balatoni önkormányzatokat tömörítő szervezet a vasárnapi pihenőnapról szóló törvény elfogadásakor, már tavaly márciusban kezdeményezte annak módosítását. A nyári főszezonban tapasztalt nehézségek után aztán ősszel már az illetékes tárcához fordult a szervezet azzal a konkrét kéréssel, hogy az üdülőrégióban az adventi időszak helyett nyáron, a csúcsszezonban tarthassanak nyitva az üzletek, a jogszabályban megengedett 5 helyett 8 választott vasárnapon. A BSZ kezdeményezte azt is, hogy a 200 négyzetméternél kisebb üzletekben alkalmazottakat is bevonhassanak a hétvégi munkába, de szigorúan hétvégi pótlék megfizetésével. Balassa Balázs kifejtette: a törvény teljes visszavonását már csak azért sem szerették volna elérni, mert a balatoni turisztikai szolgáltatók visszajelzései szerint az elő- és utószezonban érezhető forgalomnövekedést hozott a vasárnapi boltzár. A BSZ elnöke szerint a teljes visszavonás a munkavállalókra nézve sem lenne szerencsés, hiszen a korábbi állapot visszaállítása nem garantálja számukra a vasárnapi munkavégzésért járó pótlékot, márpedig ennek jogszabályba foglalása fontos lenne.
Hátra arc
A gyors változás feltehetőleg inkább a nagyobb üzleteknek okoz majd gondot, ahol nagy szervezeteknek kell ismét - alig egy év után megint - teljesen új munkarendre átállnia, amihez alkalmazkodnia kell a beszállítóknak, de alakítani kell az üzleti stratégiát, a belső folyamatokat és minden mást. Sok helyen komoly irányváltást eszközöltek a zárvatartás kötelezettsége miatt (a Tesco például felhagyott a 24 órás nyitva tartással, és üzleteket is bezárt, a Spar az OMW-vel fogott össze, kihasználva, hogy a tiltás nem vonatkozott a benzinkutakon lévő boltokra, de megjelentek piaccá minősített üzletek is.) Vámos szerint a legegyszerűbb dolga a kisboltoknak lesz, ezeknek egyszerűbb lesz visszaállni a régi rendszerre.
De ki fog dolgozni?
Csakhogy az üzletek szembesülni fognak a szakemberhiánnyal, ami már most is komoly gond nem csak a kereskedelemben, hanem a vendéglátásától az autógyártásig csaknem minden szektorban. A szakemberhiány miatt ugyanis a kereskedelemben már most is mintegy 8000 ezer álláshely betöltetlen. Így a megnövekedett munkaerőigényt csak nehezen, hónapok alatt lehet majd feltölteni. Különösen igaz ez abból a szempontból, hogy a törvény eltörlése – Rogán Antal szavaival a 2015. március 15-ei állapot visszaállítása – nem csak a vasárnapi nyitva tartást engedélyezi, hanem az éjszakai elárusítást is. Így jelentősen, akár harmadával is nőhet egyes kiskereskedelmi egységekben a munkaórák száma – amit csak munkaerő felvétellel lehet érdemben bepótolni.
Az intézkedés éppen azokat hozhatja helyzetbe, akik a legrosszabbul jártak a vasárnapi zárvatartás miatt: a kismamák, kisgyermekes szülők, és a diákok. Ugyanis jellemzően ők voltak azok, akiket hétvégén, félmunkaidőben, vagy rugalmas foglalkoztatás keretében alkalmaztak a vasárnap is nyitva tartó üzletek. Ezek a munkavállalók most újra megjelenhetnek a kiskereskedelemben.
Egy kicsit szépít a kormány
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter - illetve a kormány más prominensei - szerint a vasárnapi boltzár beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a munkahelyek száma nem csökkent, illetve sikerült a kisebb boltokba átterelni a forgalmat. Az igazság ezzel szemben az, hogy a KSH 2015 február és június között azt mérte, hogy a kiskereskedelemben az alkalmazottak száma 276 fővel csökkent a négy főnél többet foglalkoztató cégek esetében, de ha az ágazat összes foglalkoztatottját (egyéni vállalkozók, 4 fő alatti cégek, tulajdonosok, szövetkezeti tagok, segítő családtagok) nézzük, a létszám 4,8 ezerrel 538,3 ezerre csökkent. Utóbbi statisztikában ráadásul a kölcsönzött munkaerő, a részidős foglalkoztatottak és a diákmunkások száma nincs benne – márpedig éppen őket érinti az új szabályozás a leghátrányosabban.
Száznak ötven éppen a fele
Hasonlóan vélekedett Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke is, aki szerint még rengeteg kérdést kellene tisztázni. A létszámhiány miatt a munkavállalók túlterheltek, akik emellett az alacsony béreket és az erőteljes fluktuációt is kifogásolják. A vasárnapi nyitva tartás visszavezetését tisztességes alkalmazotti létszám esetén, valamint akkor támogatja a KASZ, ha kifizetik a megfelelő pótlékokat. „A vasárnapi munkáért fizetendő pótlék jelenleg csak 50 százalék, ami nyilvánvalóan kevés, csupán 2-3 ezer forint alkalmanként, a pihenőnapon dolgozókat tisztességesen meg kell fizetni” - hangsúlyozta az elnök.
A most eltörlésre kerülő törvény miatt ugyanis a dolgozók elbukják az eddig, évente öt vasárnapra (a négy adventi, illetve egy szabadon választott hétvégére) fizetett 100 százalékos bérpótlékot, és visszaáll a korábbi ötven százalékos pótlék szabály. Ez további feszültségeket gerjeszthet a munkaerőpiacon, ugyanakkor mint azt Vámos György kiemelte, az év minden vasárnapjára a cégek többsége nem tudná kigazdálkodni a 100 százalékos pótlékot.
Sáling József megjegyezte: pénteken még azt ígérte a miniszterelnök, hogy egyeztet a szakszervezetekkel. Ezzel szemben úgy tűnik - fogalmazott - "a fő szempont az volt, hogy sokkszerűen elintézzék a vasárnapot, nem érdekes mi lesz az érintett 100 ezer emberrel".
A munkáltatók üdvözlik a vasárnapi nyitva tartást
A vállalkozások képviselői jó és érthető lépésnek tartják a kormány döntését, hogy visszavonja a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvényi szabályozást. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára elmondta, örülnek annak, hogy a kormány megtette ezt a lépést, "az más kérdés, miért kellett ehhez tizenhárom hónapot várni". A VOSZ az első pillanattól kezdve vállalkozás-, munkavállaló- és vásárlóellenes intézkedésnek tartotta a vasárnapi boltzárat. Hangsúlyozta, hogy "komoly gazdasági, társadalmi tartalommal rendelkező jogszabályról egyeztetni kell az érdekeltekkel, a vállalkozókkal, a munkavállalókkal, ez esetben a lakosság képviselőivel is, hiszen a magyar társadalom kétharmada nem értett egyet a vasárnapi boltbezárással". Úgy vélte, az új helyzetről egyeztetni kell a szakszervezetekkel, hiszen komoly munkaszervezési kérdések lesznek a vasárnapi nyitva tartás visszaállításával, és "ez jó alkalom a társadalmi párbeszéd újra aktivizálására". Dávid Ferenc szerint a vasárnapi boltbezárás nem volt gazdaságilag sikeres, a hazai tulajdonban lévő mikro- és kisvállalkozások két és félezer boltot zártak be, utcára került 9 ezer munkavállaló.
A multik nyertek
A multi kereskedelmi láncok megnyerték a hatnapos nyitvatartási csatát, a magyar kis- és közepes vállalkozások vesztesek voltak, esetükben elmaradt haszonról is lehet beszélni - tette hozzá. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke felidézte, hogy a jogszabály életbelépésekor semleges álláspontot képviseltek, mert a kamarának vannak olyan tagjai, amelyeknek kedvező, és olyanok is, amelyek számára kedvezőtlen volt a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló szabályozás. Ha a kormány úgy látja, hogy az emberek többségének a vasárnapi boltbezárás nem jó, és a korábbi szabályozást módosítja, az érthető, de az intézkedés nem fog földindulást hozni, mint ahogy a bezárás sem hozott - mondta Parragh László.
A magyar kiskereskedők rosszul jártak
Vadász György, a Magyar Iparszövetség ügyvezető elnöke rámutatott, hogy a nagy bevásárlóközpontokban működő vendéglátók, szolgáltatók veszteséget szenvedtek azzal, hogy az élelmiszerláncok nem nyitottak ki vasárnap. A vasárnapi zárva tartás megosztotta a társadalmat, a többség a nyitva tartás mellett volt, mert maga szerette volna eldönteni, hogy mikor vásároljon - mondta az iparszövetség ügyvezető elnöke, aki szerint helyes döntést hozott a kormány, nem egy népszavazáson kell egy ilyen kérdésben állást foglalni. Vadász György szerint a tapasztalatok azt is mutatják, hogy a hazai kiskereskedők nem jártak olyan jól a vasárnapi zárva tartással, mint ahogyan azt eredetileg várták, ugyanakkor pozitívumnak tartotta, hogy nem csökkent a kereskedelem bevétele. Úgy vélte, a vasárnapi nyitva tartás további lendületet ad a hazai kiskereskedelemnek.
