Nem állnak át a vásárlók teljesen az internetre - Kép: SXC

Szinte töretlenül ívelt felfelé az elmúlt években az internetes kereskedelem Magyarországon. Az eNet adatai szerint 2012-ben a kiskereskedelem 2,7 százaléka bonyolódott online felületeken keresztül, míg tavaly az értékesítési volumen vélhetően (a pontos adatok még nem láttak napvilágot) a 200 milliárdos határt is átléphette. Az elmúlt években, miközben a hazai kiskereskedelem volumene stagnált, vagy visszaesett, egyedül az online értékesítés volt képes forgalomnövekedést realizálni.  A Webshop-Experts Kft. tavaly közzétett 2012-es felmérése szerint a webáruházak 73 százaléka volt képes növelni forgalmát és harmaduk ezt 50 százalékot meghaladó mértékben tette.  Az egyre vaskosabb számok láttán sokan már az offline kereskedelem végét vetítették előre, kiürülő városközpontokról, üresen tátongó boltokról szóló víziókkal. A szakemberek szerint a valóság azonban ezzel szemben az, hogy az internetes forgalom kezdi elérni a határait Magyarországon.

Telített a piac?

„Nincs már hová belépni, telített a magyar piac és egyre nehezebb új szereplőként megjelenni” – mondta a Piac & Profitnak Kis Ervin Egon, a SzEK.org elnöke. A szakember szerint vége az „aranyláznak”, a forgalom kilenctizede a piacvezető 100 webshopban realizálódik és nem is várható komolyabb elmozdulás. „Azt tapasztaljuk, hogy az internethasználók körének bővülésével arányosan nő az online vásárlók száma, azaz csak annyival lesznek többen, amennyiven többen interneteznek, de ezen belül az arány nem javul. Jelenleg 1,7-1,8 millió magyar vásárol online felületeken, ez a rendszeres internetezők bő harmada, a többi felhasználó nem azért nem rendel, mert nem jut hozzá, hanem mert egyszerűen nem akar” – hangsúlyozta a szakember. „Új belépők esetleg egy-egy réspiacon, vagy a saját termékek értékesítésében gondolkodhatnak, de másnak webshopot nyitni és a nagyok babérjaira törni már nem érdemes” – mondta Kis Ervin Egon. A webshopok aranykorának végét a szakember szerint az okoseszközök elterjedése jelzi. „A vásárlásokat mindinkább okoseszközökről indítják majd a fogyasztók, nem pedig a megszokott böngészőből elérhető webshopokat keresik majd” – mondta.

A 18 év feletti rendszeresen internetezők 47 százaléka már rendelkezik okostelefonnal, ez az arány pedig az elkövetkező időszakban a nemzetközi trendeknek megfelelően tovább fog emelkedni Magyarországon is - olvasható az eNet korábbi felmérésében.. Az okostelefonok teremtette lehetőségek a mobiltelefonon lebonyolított online vásárlást is közelebb hozták a felhasználókhoz, így tehát a kérdés nem az, hogy a jövőben vajon nőni fog-e az interneten mobiltelefonnal vásárlók aránya, hanem sokkal inkább az, hogy az online vásárlásnak milyen módját választják majd a felhasználók, melyiket fogják sokkal inkább magukénak érezni? Ebből a szempontból is fontos, hogy az internetes kereskedők hogyan reagálnak az okostelefonok térhódítására. A webáruházak okostelefonos használatra való felkészítésének egyik módja a saját webáruházi alkalmazás fejlesztése, a másik út pedig a mobiltelefonra optimalizált weboldal biztosítása.

A szakember nem tart attól, hogy az online értékesítés felfutása a „hagyományos” kiskereskedelem végét jelentené. „Éppen ellenkezőleg, az „offline boltok” mindinkább online eszközökre támaszkodnak majd, mégpedig elsősorban az okos eszközökre. Akciókkal, ajánlatokkal vonzzák majd a vásárlókat az okoseszközökön keresztül a hagyományos boltokba, így az impulzusvásárlásoknál óriási verseny bontakozik ki a csak interneten keresztül értékesítők és a hagyományos kereskedők-szolgáltatók között. „A vásárlók szeretik megtapogatni, kézbe venni az árut, amelyet megvesznek, ezzel semmiféle webshop nem versenyezhet.” Ugyanakkor kiemelte, hogy a hazai kkv-k többsége nem használja ki a digitális világ kínálta ingyenes lehetőségeket sem. „A boltok többsége nincs fent a Google térképen, pedig az nem kerül pénzbe, csak regisztrálni kell. Sokaknak még mindig nincsen céges profilja a közösségi oldalakon, nincs Foursquare fiókja, de még egy ingyenes wifit sem szereltet fel jónéhány kávézó” – mondta. (Hogy milyen legyen a céges weboldala, arról hasznos tippeket talál szakértőnk cikkében!)

Ugyanakkor a SzEK.org elnöke jelentős nagy fejlődési lehetőséget lát az online szolgáltatásértékesítés hazai piacán. „Itt még van egy komoly betöltetlen űr, a vásárlók a kulturális, vagy sporteseményekre szóló belépőket egyre szívesebben fogják megváltani okostelefonjukon, illetve okoseszközeiken keresztül. Ezen a területen még van potenciál” – hangsúlyozta.

Nem versenyelőny, hanem létszükséglet?

„Mint minden új technológiánál, a webshopoknál is eljött már az a pillanat, amikor a meglétük már nem jelent igazi versenyelőnyt” - hangsúlyozta a Piac & Profitnak Zajdó Csaba, a ShopRenter.hu Kft.  ügyvezetője. „Gondoljunk csak a mobiltelefonokra, húsz éve még nagy dolognak számított, ha valakinek volt mobiltelefonja, ma már az a furcsa, ha valakinek nincs. A webshopoknál ugyanez a folyamat játszódik le: tíz éve még különleges volt, néhány év múlva arra néznek majd furcsán, akinek nem lesz” – vélte a szakember.  Kiemelte ugyanakkor, hogy az online értékesítési felület nem maradhat az egyedüli csatorna. „Fontos lesz a vevők elérése szempontjából, de nem fontosabb, mint az offline jelenlét, vagy az okoseszközökön keresztül biztosított értékesítési csatorna.”

Véleménye szerint a folyamatot az is elősegíti, hogy a webshopok mindinkább uniformizálódnak, egységes megoldásokat alkalmaznak, létrehozásuk egyre egyszerűbbé válik, fenntartásuk költsége pedig csökken. „Drágának már ma sem nevezhető: egy átlagos webshop havi ötezer forintért fenntartható, ennél olcsóbb nemigen lesz, néhány ezer forintos költséget mindig jelenteni fog.”