Vége lesz az új generációval a családi cégeknek?

A családi vállalkozások számára sok esetben a véget jelenti a generációváltás, mégis kevesen terveznek tudatosan. Pedig a jól működő vállalkozások megmaradása nem csak családi, hanem nemzetgazdasági érdek is. De azt is tudomásul kell venni, ha az utódok más utat választanak.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A családi vállalkozások nemzetgazdasági szempontból nagyon fontosak, de világviszonylatban is igaz, hogy a cégek többsége családi, ezektől származik a GDP fele, és ezek biztosítanak munkát a foglalkoztatottak meghatározó többségének. Ez itthon is sok százezer munkahelyet, és éves szinten sokmilliárdos bevételt jelent.

A családi vállalkozások fontossága mellett a szociológusok is könnyen találnak érveket. Ilyen például az, hogy ha a családtagokat gazdasági érdek is összeköti, rendszeresebbé válnak a találkozások, így felnőttkorban is kisebb valószínűséggel távolodnak el egymástól a testvérek, ami viszont magával hozza, hogy az unokatestvérek is szorosabb kapcsolatot alakíthatnak ki. Az megegyezés kérdése, szóbahozzák-e az üzletet egy nagycsaládi ebédnél (részben azért is, hogy ezzel is a témához szoktassák a gyerekeket), vagy pedig szigorúan különválasztják az üzleti és családi beszélgetéseket.

Hazánkban a szocializmus idején nem léteztek családi magánvállalkozások, csak néhány iparos vagy kereskedő üzemeltethetett saját üzletet. A rendszerváltás után azonban felszabadult a piac, és egyre többen adták fel az alkalmazotti létet, és indítottak vállalkozást. Ezeknek egy része még az első évforduló előtt bebukott, ám – olyanok is bőven akadnak- melyeknek alapja a szaktudáson kívül egy jó egyéni ötlet- azóta is virágoznak. Kérdés, meddig.

Kép:archív

Mi a családi?
Az Európai Unió meghatározása szerint azokat a gazdasági társaságokat tekintjük családi vállalkozásnak, melyek irányításában a tulajdonos mellett legalább még egy családtag részt vesz, valamint a család tulajdoni hányada meghatározó szerepet biztosít a döntési folyamatokban.
A családi vállalkozások közel 2/3-a nem éli túl egy generációváltást. Mivel Magyarországon a vállalkozások nagy részében a téma éppen mostanában aktuális, kiemelten fontos, hogy még időben gondoskodjunk a sikeres utódlásról. Ennek ellenére csupán a hazai cégek harmada rendelkezik megfelelően kidolgozott utódlási tervvel, vagyis nincsenek felkészülve különböző eshetőségekre. Még akkor sem, ha tudható, hogy a tulajdonos vagy a cég tényleges vezetője hamarosan eléri a nyugdíjas kort.

A generációváltás rendszerint akkor okozza egy családi vállalkozás gyorsmegszűnését vagy lassú elsorvadást, ha az örökösökből hiányzik a szándék vagy a képesség, illetve az alkalmazkodási hajlam. Egy új generáció felnövése nyilvánvalóan magával hozza a világ, a környezet változását is, ezért nem mindig kötelező arra törekedni, hogy a cég hagyománytiszteletből semmit se változtasson a megszokott irányvonalon. Érdemes fiatalítani a cégfilozófián is. Egy vendéglőben évtizedeken keresztül megőrizhetők a védjegynek tekintett, és a vendégek körében legkedveltebb ételek, de vannak olyan nagy múltú éttermek, melyek étlap nagyobb részét az aktuális trendnek megfelelően alakítják ki. Sok múlhat azon, hogy egy cég mennyire hajlandó alkalmazkodni a folyamatos változásokhoz. A nagypapa fúróberendezése jól mutat a műhelyben mementóként, de nem biztos, hogy azt annak idején a ma használt anyagokra tervezték.

Gondoljunk csak bele, mekkora sikereket könyvelhetne el a Ford, ha még mindig az 1908-27 között gyártott T-modell tömeges értékesítésével próbálkozna, vagy egy ruhaipari vállalkozás a divatból 50 éve kiment felöltőket dobna piacra.

Engedni kell

Cserpes István az ország egyik legsikeresebb vállalkozásának alapítója. Tejkészítményeit valamennyi régióban árusítják. Az üzletemben 50 éves elmúlt, ezért már – még idejében- elkezdte tervezni a cég jövőjét.

Kivédhetetlen a generációs szakadék
Kivédhetetlen és igen mély a nemzedékek közötti kommunikációs és generációs szakadék, és ez nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy nem marad senki, aki olyan sikerrel vezethetné a bejáratott vállalkozást, mint a regnáló vezető. Míg a nem családi kézben lévő társaságoknál az ügyvezetők igazgatósági ideje átlagosan hat év, a családi vállalkozásoknál nem ritka, hogy a családfő 20-25 évig is a vezetői székben ül. Ez elég hosszú idő ahhoz, hogy a cégvezető könnyen generációs csapdába essen, elmenjen mellette a technológiai fejlődés, átalakuljanak az üzleti modellek és a vásárlói szokások.
- Régóta úgy gondolom, hogy ha családon belül nincs, aki jól vigye tovább az üzletet, nem szabad erőltetni, mert abból csak katasztrófa származhat. Nálunk ez szerencsére nem okoz problémát. Öt gyermekem született, közülük a jövőben kettőt is el tudok képzelni a cégvezetésben. Lauráról nem gondolnám, hogy üzletasszony lesz, Abigél lányom viszont vendéglátást és gasztronómiát tanul. Ő valószínűleg legalább a tejivók vezetését átveszi. A harmadik lányom most 16 éves. Benne látok affinitást a közgazdasághoz, és még ő is azt mondja, hogy érdekli a terület. Azt még viszont nem tudhatjuk, hogyan alakulnak a szükséges erényei. A negyedik lányom művészi pályára lép, a fiam pedig marad tornász. Ha egy utódom sem lenne cégvezetőnek való, azt mondanám, hogy a cég érdekeit szem előtt tartva inkább hagyják, hogy egy jól működő, kívülről érkező szakmai és pénzügyi menedzsment hozza a döntéseket, természetesen megtartva bizonyos tulajdonosi jogosultságokat. A vállalkozó kifejezetten hasznosnak tartja, ha legalább egy olyan akad az örökösök között, szívesen folytat tanulmányokat a cég szakterületén, hogy jobban belelásson a rendszerbe.

Az üzletember fontosnak tartja, hogy a cég az ő távozása után is működjön, és boldoggá tenné a tudat, hogy az üzem évtizedek, generációk múlva is megélhetést biztosít a család számára.

- A mai kor már nem alkalmas arra, hogy ugyanolyan multik jöjjenek létre a semmiből, mint az elmúlt ötven-száz év során. Én nem szeretnék egy akkora vállalkozást felépíteni, hogy már azt sem tudjam, hány üzemem van, és éppen mit csinálnak az embereim, a gyermekeim. Mindennek megvan az értelmes mérete.

A nagyvállalkozások mellett természetesen a kisebb üzletek is eltarthatnak családokat generációkon keresztül. (A vezetés átvételét viszont ki is kell érdemelni - véli szakértőnk.) Az egyik budapesti piac lángossütője a Piac & Profitnak elmondta, az üzletet szüleitől vette át.

- Egy jól működő boltot vétek lenne felszámolni csak azért, mert a működtetője nyugdíjba vonul majd meghal. A családi hagyományok sokat segítenek a talpon maradásban. A gyermekeimnek is azt tanítom, nagy értéke van annak, hogy a nagyija létrehozott valamit, ami még ma is gondoskodik a családról. A lángostészta receptje a mi titkunk. Annyit elárulok, hogy az összetevőket illetően nagy meglepetés senkit se érne, ami csak ránk jellemző, az az arányok meghatározása – mondta Piroska. A generációváltás náluk még nem esedékes, ő leghamarabb 20 év múlva megy nyugdíjba.

- A fiam idén érettségizett. Nem vették fel főiskolára, ezért egy évet akár itthon is tölthetne. Mi viszont úgy döntöttünk, inkább megpróbáljuk kiaknázni az új munkaerőben rejlő lehetőségeket. Kisrobogója van, ezért kitaláltuk, hogy kérésre házhoz szállítja a forró lángost. ha az ötlet beválik, az kiváló terjeszkedés. Ha valami oknál fogva valamikor erről a piacról mennünk kell, még mindig ott a lehetőség, hogy a vevőkör egy részét akkor is megtartsuk, ha telephelyet váltunk.

Kevésbé optimista az egyik nagykörúti kalapos. Ő még apjától vette át a mesterséget. Egykor jól ment az üzlet, ma viszont alig. A világ sokat változott az üzlet alapítása óta. Ma már kevesebben vásárolnak kézzel készített fejrevalót, a legtöbben inkább az olcsóbb dömpingárut választják.

- A gyerekeim szerencsére tanult emberek, ezért nincs gond a megélhetésükkel. A műhelyünk viszont valószínűleg bezár, ha én nyugdíjba megyek.

K.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo