Ennyi idő alatt még nem alakulhatott ki érdemi bírói gyakorlat – hívta fel a figyelmet Dr. Szuchy Róbert, a Bocsák, Katona & Szuchy Ügyvédi Társulás (BSLaw) irodavezető ügyvédje. A szakember szerint az új Ptk. rendelkezései szerint a vezető tisztségviselő felelőssége egyaránt fokozódott a társasággal és harmadik felekkel szemben.(Nem okozott egyébként akkora gondot az új Ptk., mint amitől a szakemberek tartottak.)
A vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegésért okozott kárért való felelősség szabálya szerint felel. Harmadik személynek okozott kárért való kártérítési felelősségére azonban a szerződésen kívüli felelősség szabályait kell alkalmazni.
A kártérítés mértéke ebben az esetben korlátlan, akár a vezető teljes magánvagyona terhére is. Túlzók azonban az ezzel kapcsolatos félelmek, ugyanis több új lehetőség is nyílik a kockázatok csökkentésére – ilyen például a vezető tisztségviselőkre vonatkozó felelősségbiztosítás intézménye – írta együttműködő partnerünk, az Adó Online.
Az új kódex a hitelezőkkel szembeni felelősség szabályain is változtatott. Ha a gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek a társaság vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő a társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe.
Szuchy ezzel kapcsolatban utalt arra a – vezetői szempontból roppant kényes – körülményre, hogy adott esetben egyik nap még a társaság érdekei szerint kell eljárnia a vezető tisztségviselőnek, másnap pedig már a hitelezők felé tartozik ugyanezzel. Olykor nehéz megállapítani e körülmény beálltának idejét, ennek megítélése a bíróságokat is komoly feladat elé állíthatja.
