Visszakövetelhető a túladott szabadságra kifizetett bér?

A munkaviszony évközben való megszüntetése esetén előfordulhat, hogy a munkavállalónak több szabadság került kiadásra és kifizetésre, mint amennyi neki időarányosan nézve járt volna. Ilyen esetben némely munkáltató vissza kívánja fizettetni a munkavállalóval a túladott szabadságra kifizetett távolléti díjat. Jogos-e a munkáltató visszafizetési igénye túladott szabadság esetén? Erre keresi a választ szakértőnk.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kép: Pixabay

„Túladott szabadságról” akkor beszélhetünk, ha a munkáltató a munkaviszony megszűnéséig több szabadságot adott ki, mint amennyi a munkavállalónak időarányosan járt volna. Például, ha a január 1-jén kezdődött munkaviszony június 30-án szűnt meg, és a dolgozónak eddig az időpontig 15 munkanap szabadság került kiadásra, az egész évre járó 24 munkanap szabadságból. Időarányosan számítva június 30-ig a munkavállalóra 12 munkanap szabadság jutott volna, így 3 nap túladott szabadságról beszélhetünk.

Fontos megjegyezni, hogy a szabadságot minden esetben a munkáltató adja ki, és nem a munkavállaló veszi ki. A munkavállaló évi 7 munkanap szabadsággal maga rendelkezik, de a szabadságot ez esetben a munkáltató adja ki a dolgozó kívánságának megfelelően.

Visszafizetendő-e a túladott szabadságra eső kifizetés?    

A korábbi Munka Törvénykönyve kifejezetten rendelkezett arról, hogy, ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett munkabért köteles visszafizetni. A jelenlegi Munka Törvénykönyve azonban ilyen, visszafizetésre vonatkozó szabályt már nem tartalmaz.

MI LEGYEN A KIADATLAN SZABADSÁG SORSA?
Előfordul, hogy az adott évben kiadandó összes szabadságnak csak egy része kerül ténylegesen kiadásra a munkavállalóknak. Ez esetben mi történjen a kiadatlan szabadsággal, átvihető-e a következő naptári évre, és ha igen, milyen esetekben? Mit tartalmaz erre vonatkozóan a Munka Törvénykönyve? Szakértőnk segít!
A fentiek alapján tehát a munkáltató nem követelheti vissza a túladott szabadságra kifizetett távolléti díjat (munkabért) a munkavállalótól. Ennek alapvető oka az, hogy a szabadság évközben szabályosan és jogszerűen került kiadásra és kifizetésre a munkáltató által. Ugyanis a munkáltató számára semmilyen szabály nem írja elő, hogy a szabadságot időarányosan kell kiadnia. A munkáltató több szabadságot is kiadhat annál, mint amennyi a munkavállalónak a szabadságkiadás időpontjában időarányosan járna.

Mire hivatkozhat a munkáltató?

Bár kifejezett szabály jelenleg nincsen a túladott szabadság visszafizetésére, azonban a munkáltató hivatkozhat arra, hogy a Munka Törvénykönyve szerint a jogalap nélkül kifizetett bért a munkavállalótól visszakövetelheti. Erre a munkáltatónak alapesetben a kifizetéstől számított 60 napon belül van joga. 60 napon túl csak akkor követelheti vissza a jogalap nélkül kifizetett bért, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő. A túladott szabadság esetén pedig az utóbbiról semmiképpen nem lehet szó, mert a túladott szabadság csak később, a munkaviszony megszűnésekor derül ki, mivel időarányos elszámolást csak ekkor lehet készíteni.

Másfelől véleményem szerint jogalap nélkül kifizetett bérről túladott szabadág esetén egyáltalán nem beszélhetünk, mert a szabadság kiadása szabályosan történt, így az arra eső bér kifizetése nem tekinthető jogtalannak. A jogszerűen kiadott szabadság és a kifizetett bér pedig utólag nem válhat jogalap nélkülivé azáltal, hogy a munkaviszony esetlegesen megszűnik.

Dr. Szabó Gergely ügyvéd Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda

Közös megegyezéses munkaviszony megszüntetés: minden esetben jogszerű?
A közös megegyezés a munkaviszony megszüntetésével járó jogi kockázatok csökkentésének a legjobb módja. azonban előfordul, hogy egy-egy munkáltató túl messzire megy annak érdekében, hogy az eltávolítani kívánt munkavállalót rábírja a közös megegyezés aláírására. Minden esetben jogszerű a közös megegyezés, vagy ugyanúgy peres eljárás lehet a vége, mint a felmondásnak?

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo