Visszakozik a kormány: mégsem lesznek újabb adók a kereskedelemben?

Mégsem gondolja komolyan a kormány a néhány napja kiszivárgott, a kiskereskedelmi láncok terheinek növeléséről szóló, nagy visszhangot kiváltó javaslatot? Most úgy néz ki, még az is lehet, hogy elfelejthetjük az egészet.

Visszakozna a kormány a pár napja napvilágot látott, a külföldi kiskereskedelmi láncokat sújtó plusz adóktól? Erre utal a Magyar Idők ma reggeli értesülése, mi szerint:  „a vállalkozások versenyképességének javítását célzó, adócsökkentésekre épülő gazdaságpolitikával nem egyeztethetők össze az olyan elképzelések, melyek új központi terheket rónának a vállalkozásokra. Egyelőre nincs egységes álláspont a kormányon belül a kiskereskedelmi ágazatot érintő, több pontból álló tárcaközi munkaanyag kapcsán, melynek egy korábbi változata azelőtt került nyilvánosságra, hogy konszenzus született volna a törvényjavaslatként kidolgozandó felvetésekről”.

A „kormány közeli információkra” épülő értesülések szerint nagyjából annyi biztos, hogy semmi sem biztos. Még az is lehet, hogy nem kell díjat fizetni a parkolóhelyek után, hogy nem lesz kötelező alkalmazotti létszámemelés.

Totális tévedés a környezetszennyezésre hivatkozva adóztatni a házhoz szállítást
Ahelyett, hogy a házhoz szállítási szolgáltatásokat díjjal sújtanák, inkább segítsék az elterjesztését – javasolta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek írt levelében a Levegő Munkacsoport.
Minden ponttal van gond

A kiszivárgott terveket egy nappal korábban élesen bírálta az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ). A szakmai szervezet véleménye szerint a terv fékezi a kereskedelem egészének – így a kisvállalkozásoknak is – a további fejlődését, a korszerű szervezési megoldások alkalmazását, ami súlyosan sérti a vásárlók érdekeit és egyes esetekben hátrányosan érinti az alkalmazottakat is.

A kereskedelemregulázó javaslatcsomag egyik markáns indulóeleme a létszám kötelező előírása az élelmiszeráruházak számára. Korábban már felvetődött ez a javaslat, igaz, más köntösben, hiszen 2015 végén arról volt szó, hogy 70 négyzetméterenként álljon egy-egy eladó a vásárló rendelkezésére. Ez akkor rövid számolgatás után hozzávetőleg 20 ezer új bolti dolgozót jelenthetett volna, szűken mérve is 20 milliárd forint feletti bérköltséggel, éves szinten – írja  blokkk.hu. Számításaik szerint a most tervezett szabály 18 ezer új eladót jelentene a multiknál, vagy még annál is többet.  Ez több mint 40 milliárd forint új költség lehetne, alsó hangon számolva. A javaslat szerint a bolti eladók kötelező létszámát fejenként 36 millió forint árbevételre vetítve kellene kiszámítani – nem tudni, miért pont ennyi. Amely cég nem teljesítené a létszámkvótát, büntetést fizetne – ezzel megoldanák, hogy akkor is csorogjon be pénz a cégektől, ha erőfeszítéseik ellenére a munkaerőhiány miatt nem tudják felvenni az előírt számú dolgozót.

Kép:FreeDigitalPhotos.net/digitalart

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a napi fogyasztási cikkeket értékesítő boltok forgalma négyezer-ötszáz milliárd forint, a fizikai bolti dolgozók száma pedig 76 ezer (csak a négy főnél nagyobb élelmiszerboltokról van adat). Így is azonban legalább 125 ezer eladóra lenne szükség a meglebegtetett létszámszabály szerint – számolja a blokkk.hu, ami elve elképzelhetetlen. (A GKI tavaly év végi adatai szerint a szektorban már most 12 százalékos a munkaerőhiány a létszám arányában.)

Szemben az iránnyal

A kötelező létszámemelés ötlete azért is furcsa, mert a versenyképesség megtartása, növelése minden iparág, így a kiskereskedelem számára is azt diktálja, hogy ne növeljék, hanem csökkentsék az alkalmazottak számát kihasználva a technológia fejlődését.

A blokkk.hu által elemzett adatok szerint pedig az egy fő munkavállalóra jutó forgalom nagyságrendekkel magasabb – vagyis akár kétszer-háromszor hatékonyabbak – a diszkont láncok a magyar kiskereskedelmi cégeknél.

A Szolnok Coop éves árbevétele 24 milliárd forint, az egy alkalmazottra jutó forgalma pedig 17 millió forint. Ennél csak néhány millióval, de több árbevételt hoz néhány vizsgált CBA tag (a nyilvános mérlegbeszámolók alapján). A Spar, vagy a Tesco 30 millió forint felett jár ugyan, de a diszkontok toronymagasan állnak a mezőny felett. A Lidl esetében például 80 millió forint az egy alkalmazottra jutó forgalom, az Aldinál ez 60 millió forint körül mozog, tehát ezen az alapon kétszer-háromszor-négyszer hatékonyabbak az áruházaik. De a szupermarket Spar eladóira is másfélszer nagyobb árbevétel esik  hazai boltos láncokénál, hasonlóképpen a Tesconál.

A kötelező alkalmazotti létszám emelés pedig ahelyett, hogy a kisebb hatékonyságú üzleteket segítené a felzárkózásban, azokat fékezné, akik a lista elején állnak.

 

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo