Egy egzotikus gomba több milliárd gesztenyefa pusztulását okozta az amerikai kontinensen a 20. század elején, jelentősen átformálva a tájat és az ökoszisztémát. Kétes hírű utódja a smaragd kőris kéregrontó, ami hasonló pusztító potenciállal bír olyan fák esetében, melyekből szerszámok, gitárok és irodai bútorok készülnek. A legismertebb biológiai „szennyezéses” eset főszereplője egy gombaszerű eukarióta mikroorganizmus, a Phytophthora infestans (a név a görög „növénypusztító” szóból ered), amely az amerikai kontinensről először Belgiumba, majd onnan Írországba jutva gyorsan terjedt, és az általa okozott burgonyavész tömeges éhezést és kivándorlást generált.
A lista pedig folytatódik. Rómában az önkormányzatok magasabb fokozatba kapcsoltak az éves tigrisszúnyog-ellenes tevékenységeikkel – ez egy invazív fajta, amely a 70-es években hajózott át Albániából, és az általános felmelegedés miatt egyre északibb területeken honosodik meg. Ezek az esetek miatt jött létre hat évtizede a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény (IPPC), amely gátat kíván szabni a növényi kártevők és betegségek kereskedelem általi terjedésének, így támogatva a gazdákat, a biológiai sokféleséget, a környezetet és minket, fogyasztókat.
„Az alacsonyabb termésátlag és az ellenőrző intézkedések költsége plusz teherként rakódik az élelmiszer, textil és takarmány árára – mondta Craig Fedchock, a FAO-n belül székelő IPPC Titkárság koordinátora. – A gyümölcslegyek, bogarak, gombák és társaik 20, de akár 40 százalékkal is csökkenthetik a mezőgazdasági kibocsátást” – tette hozzá.
Az invazív fajok különböző csatornákon keresztül terjedhetnek, de a hajózás az egyik legjelentősebb közülük. A hajózás pedig napjainkban egyenlő a tengeri konténerekkel: világszerte évente 527 millió tengeri konténerszállítás történik. Azonban nem csupán a rakományuk, de maga a vasszerkezet is hordozója lehet egzotikus fajoknak, betegségeknek. Földmaradványokban magok és potenciálisan ártalmas növényi maradványok lehetnek. Például egy új-zélandi vizsgálat megállapította, hogy az ország kikötőibe az elmúlt öt évben érkező 116 701 üres tengeri konténer 10 százaléka szennyezett volt kívül, ami a belső szennyezettség duplája!
A büdösbogár és az ellátási lánc
A károk bőven túlmutatnak a mezőgazdaságon és saját egészségünkön. Invazív fajok gátat képezhetnek a vízi utakban, vagy erőművek leállását okozhatják. A biológiai támadások okozta károk a teljes globális gazdasági teljesítmény értékének 5 százalékra rúgnak, ami megegyezik egy évtizednyi természeti katasztrófa hatásával – állapította meg egy tanulmány.
Növényvédelmi akcióterv felállítása
Tavaly, a Növény-egészségügyi Intézkedések Bizottsága ajánlásokat adott ki a nemzeti növényvédelmi szervezetek számára, figyelmeztetve azokat a tengeri szállítókonténerek jelentette veszélyekre és az ENSZ szállítási egységekre vonatkozó magatartási szabályzatának idevágó részeire.
Ezzel egy olyan rendszert lehetne kialakítani, ami úgy kezeli a problémát, hogy közben nem akadályozza a nemzetközi kereskedelmet.
Abban egyetértés van, hogy a károk és veszélyek mértéke már cselekvésért kiált. Első lépésként az önkéntes vállalások és a bevált gyakorlatok terjesztése is megoldás lehet. Ha ez nem elegendő, a bizottság felülbírálhatja jelenlegi álláspontját, és nemzetközi sztenderdeket dolgozhat ki.
