Juhász Árpád
Kép:Hatlaczki Balázs

Az idén hetedik alkalommal megrendezett Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferenciát Demcsák Mária a Piac & Profit alapító főszerkesztője, a konferencia megálmodója nyitotta meg. Az idei konferencia fókuszában az emberi és társadalmi értékek válsága áll. Minden évben másra fókuszálunk ezen a nagyon összetett témán belül, ami nem csak gazdaság, nem csak társadalom, nem csak környezetvédelem, hanem mindez és még sok más – hangsúlyozta Demcsák Mária. Mindenki érzi, hogy valami nagyon nincs rendben, sok minden történt, ami nagy felbolydulás okozott a világban, ezeket a kérdéseket járjuk körül a fenntarthatóság szempontjából a mai tanácskozáson.

A tanácskozás ismét hatalmas összefogás révén jött létre, a téma kapcsán mindenki mellénk áll – mondta Demcsák Mária, ami – hangsúlyozta - nagyon nagy dolog, hogy ebben a témában együttműködés van, nem harcolunk, nem vagyunk versenytársai egymásnak. Ezt kéne máshol is megtanulni – mondta a Piac & Profit alapító főszerkesztője.

Geológusként a társadalom és a fenntarthatóság összefüggését a klímaváltozás és a migráció összefüggésében, Szíria minket is közvetlenül érintő példáján keresztül elemezte Juhász Árpád megnyitóbeszédében.

-Bár, nem vitás, hogy a 2011-ben elkezdődött polgárháború fő oka az Aszad-rezsim megdöntése volt, ugyanakkor meggyőződésem, hogy a folyamat a megváltozott környezeti hatásokban gyökerezik – mondta Juhász Árpád.

Szíria nagyon száraz ország, az éves csapadékmennyiség 200 milliméter alatt van. Mesterséges öntözéssel viszont az ország egyes részeit Kánaánná tudták változtatni évezredek óta Egyúttal ez a térség mindig is a vízért folytatott háborúk területe volt, már a Krisztus előtti időszakban is. A területet ellátó folyók nagy része Szíria határán kívül van, egy török gát miatt az Eufrátesz Szíriába a kilencvenes évektől a korábbinál kisebb vízhozammal érkezett. (Egyébként Szíriában 165-nél több duzzasztógát létezik, amelyek közül van, amelyik például Jordániának okoz komoly gondokat.) A vízhozam jelentős lecsökkenése az országon belül jelentős elvándorlást okozott, közel másfél millió földműves költözött ezekről a területekről a fővárosba és nagyvárosokba. A saját hazájukon belül lettek hajléktalanok, általában nehezen találtak maguknak megélhetést.

Ezzel párhuzamosan hatalmas demográfiai robbanás ment végbe 3-ról 22 millióra (vagyis hétszeresére) nőtt nagyon rövid idő alatt.  (Becslések szerint a Törökországba menekültek még legalább kétmillió fő). Hogy ennyi embert el lehessen látni, sokkal több vízre volt szükség, a folyók kevésnek bizonyultak, a talajvíz szintje is jelentősen lecsökkent. Közben pedig szárazabbá vált az éghajlat, csökkent az esős napok száma, ami még nehezebbé tette a vízellátást, vízgazdálkodást. Az évszázadok óta fennálló oázis városok alap működése lehetetlenült el.

Ez is mutatja, hogy a klímaváltozás nem annyit jelent, hogy kicsit melegszik évről évre a földi légkör, vagy kicsit eltolódnak az éghajlati övezetek, hanem drámai helyzeteket okozhat például a vízellátásban, az ember és víz viszonyában, különösen, ha a csökkenő víz mellett a rohamosan növekvő népességgel is számolunk.

Más szakértők szerint a folyamatnak csak az elején tartunk, de már a mostani menekülthullám mögött is látni lehet okként a klímaváltozást.