Alapvető élelmiszernövények pusztulhatnak ki 10-20 éven belül

Eddig ismeretlen betegségek, aszály, túlzott meleg nehezíti számos növényfaj termesztését. Sok kedvenc még a mi életünkben eltűnhet. Olyan növények jövőbeli léte került veszélybe az élelmiszerellátási láncban, mint a narancs, a szőlő, a kávébab, a mogyoró, a banán vagy a méz.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A klímaváltozás nemcsak az állatfajokat veszélyezteti, hanem az élelmiszereket is. Ha nem sikerül az emissziócsökkentéssel megfékeznünk a globális felmelegedést, teljesen más lehet a menünk néhány évtizeden belül.

Teljesen magától értetődőnek vesszük, hogy ezek az élelmiszerek a rendelkezésünkre állnak. Hogy importálják őket a vállalatok, gyakran távoli trópusi tájakról. Pedig a változó csapadékmennyiség és megoszlás, a sivatagok terjedése, a melegebb égövek eltolódása természetesen a növényekre is hatással van. Alkalmazkodásra vagy kihalásra vannak ítélve.(Előbbire nem igazán képesek.)

Ha tehetjük, addig élvezzük a következő élelmiszereket, ameddig még lehet, mert még a mi életünkben eltűnhetnek. Legfeljebb botanikus kertekben lesznek megtalálhatók, nem az élelmiszerpiacon.

Avokádó

Egyre nehezebb termeszteni nagy vízlábnyoma miatt. 28 grammnyi avokádó előállításához 34 liter víz szükséges. Ráadásul Kaliforniában, ahol a legtöbb amerikai avokádót előállítják, éppen most ért véget egy négy éven át tartó aszály.

Csicseriborsó

28 grammnyi csicseriborsó létrehozásához 287,6 liter víz kell. A világ számos pontján dúló aszályok 40%-kal csökkentették a csicseriborsótermést.

Kávé

A vadon termő kávébabokról azt jósolják, hogy 2080-ra eltűnnek a Föld színéről. Az emelkedő hőmérsékletek miatt ugyanis jelentősen csökkennek azok a régiók, ahol ez a növény képes megteremni. (2050-re felére csökken a világon azoknak a helyeknek a száma, amelyek alkalmasak lesznek kávétermesztésre.)

Banán

A cavendish banánfajt egy betegség fenyegeti, mely a banánfa ereit támadja meg, ami szállítja a vizet és a tápanyagot. Márpedig ha ez akadályoztatja van, annak a fa növekedése látja kárát. A betegség gyorsan terjed, ráadásul nem csak egy kontinensen. Pusztulnak a banánültetvények.

fotó: Flickr/=CheavlieR=

Hal Mindannyian hallottunk a tengerek halállományának túlhalászásáról, ami megnehezíti az egyes fajoknak, hogy fenntartsák eddigi létszámukat. Ha a jövőben is ugyanúgy folyik az ipari méretű halászat, mint eddig, akkor a jelenlegi kivetítések szerint 2050-re összeomlik a halellátás az élelmiszerpiacon. Sőt egészen pontosan azt állítják a kutatók, hogy 2050-re egy darab hal sem marad.

Mogyoró

Már 2030-ra kifogyhatunk a mogyoróból. A mogyorótermesztés ugyanis stabil klímát igényel, de klímaváltozás miatt erre jelen pillanatban esély sincs.

Juharszirup

A juharszirup termeléséhez éjszakai fagyokra és meleg nappalokra van szükség, de a klímaváltozás miatt ez is gellert kap. Az aszályok miatt már most is csökkentett mennyiségben állítják elő ezt a terméket.

fotó: Flickr/quisnovus

Méz

A Klímablogon is írtunk már róla, hogy a méhpopuláció kezd összeomlani a világ több pontján is. A tömeges méhpusztulásért a környezetvédő szervezetek a növényvédő szereket okolják, de vannak olyan tudományos kutatások, melyek az egyértelmű ok-okozati viszonyt nem tudták kimutatni. A nagy baj az, hogy méhek porozzák be az élelmiszernövények nagy részét, s ha a beporzás globálisan befullad, akkor élelem nélkül marad az emberi faj.

Az elmúlt évtizedben a méhpopuláció 40%-kal csökkent a Honeybee Colony Collapse Disorder (CCD) miatt. Ebből egyelőre a méztermelés visszaesése érezhető.

Csokoládé

Előbb-utóbb valami más édesség után kell néznünk. A globális felmelegedés és az aszályok a kakaóbab termesztésre is megsemmisítő hatással lehetnek. A csokoládé akár 2050-re eltűnhet az élelmiszeriparból. A problémát még súlyosabbá teszi, hogy egyre többet szoknak át az étcsokira, amelynek a gyártása még több kakaóbabot igényel.

fotó: Flickr/Dobrin Isabela

 

Olasz durum búza

Ebben is az aszályok és a melegebb hőmérsékletek a ludasok. A terméshozam csökkenése 2020-ban kezdődik. Még ebben az emberöltőben teljesen el is tűnhet.

Bor

A szőlő akkor jó, ha egy hosszú aszály utáni zivatart követően szüretelik le. De mivel manapság elhúzódnak a kánikulák, egyes szőlőfajok ezt már nem bírják. Meghalnak, mielőtt a szüretre kerülne a sor.

Narancs

Egy betegség miatt bezöldülnek, egész Amerikában terjed a kór (egy rovar, az ázsiai citrus psyllid terjeszti), s ha a fát megtámadta, nincs mit tenni ellene.

Forrás: Business Insider, Spoon University

Véleményvezér

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo