Antibiotikum-rezisztencia: évi 10 millió áldozat és egy új gyógyszer

Az orvosok mindenféle-fajta bajunkra felírják az antibiotikumokat. Ha az egyik fajta nem működik, kapjuk a másikat. 2000 és 2010 között az antibiotikum-eladások világszerte 40%-kal nőttek. E szerek használata a legnagyobb mértékben Brazíliában, Indiában, Oroszországban, Kínában és a Dél-Afrikai Köztársaságban ugrott meg, írta a Business Insider. Az USA-ban az esetek közel felében nem lenne szükségszerű felíratni az antibiotikumot, az orvosok mégis megteszik. Szakemberek jó ideje beszélnek az antibiotikumok túlzott használatáról mind az állattenyésztésben, mind a humán egészségügyben, ami a kórokozók rezisztenciájának kialakulásához vezetett. A baktérium-állományok erősebbé válnak, megedződnek a gyógyszerekkel való sűrűbb találkozástól s átörökítik a rezisztens géneket utódjaikra.

Szakértők figyelmeztetnek: ha a közeljövőben nem csökkentjük az antibiotikumok használatát, akkor az emberiség védettsége -illetve védtelensége- a "szuperkórokozók" ellen mintegy 100 évvel vetheti vissza az orvostudományt és a népegészségügyet.

A jövő már itt van

Olyan betegségek válhatnak újra gyógyíthatatlanná, amelyeket évtizedek óta legyőzhetőnek véltünk. A WHO kijelentette, a probléma a globális társadalom egészére nézve jelent veszélyt, s ha az érintett intézmények nem fognak össze, hogy felkészüljenek az antibiotikumok utáni korra, akkor “az évtizedeken át gyógyítható betegségek újra halálossá válnak. Csak az USA-ban évente 2 millióan betegednek meg antibiotikum-rezisztens kórokozók miatt. Számos gyógyszermulti kiszállt az erre irányuló K+F-ből, hogy profitképesebb gyógyszereket fejlesszen.

A "szuperbaktériumok" kora már elkezdődött. A makacs fertőzések, melyek nem válaszolnak a létező gyógyszerekre évente 700 000 halálát okozzák az USA-ban, állítja a chicagói Heathlcare Infection Society. Világszerte 10 millióra tehető azon halálesetek száma, ahol az antibiotikumok hatástalanok. Ennek a számnak a növekedése szinte biztosra vehető. Kiszámolták, hogy globális szinten milyen halálozási statisztikára lehet számítani. A prognózis szerint a megfékezhetetlen fertőzések több embert ölnek majd meg, mint a különféle rákos megbetegedések, számolt be az elemzésről a BBC.

A halál oka

Tetanusz (idegbénító kórokozó): 60 000 Országúti baleset: 1,2 millió Kanyaró: 130 000 Hasmenéses betegség: 1,4 millió Antibiotikum-rezisztencia globálisan: 700 000 (mérsékelt becslés) Antiobiotikum-rezisztencia az USA-ban: 23 000 Antibiotikum-rezisztencia 2050-ben, világszinten: 10 millió Rák 8,2 m Kolera 100,000-120,000

Csodaszer?

Reményt keltő lehetőségnek tűnik a Maine állambeli sárból kiszedett baktérium, a teixobactin használata, melyet ugyan még nem teszteltek embereken. de az egereken próbálták már és rendkívül gyorsan kigyógyította őket a különféle betegségeikből. Többek között TBC-től, anthraxtól, staphylococcus fertőzéstől és streptococcus-tól szabadította meg a négylábúakat.

Mindig a toxikusságán, vagyis mérgező voltán és az ebből eredő mellékhatásokon függ egy gyógyszer sorsa, nem lehet előre megmondani, vajon az emberi szervezetre is hasonlóan csodás hatással bír-e majd a hatóanyag.

Amint az a Nature szaklapban publikált tanulmányból kiderült, "a teixobactin úgy támadja meg a baktériumokat, hogy a zsírmolekulákat blokkolja, melyek a sejtfal építéséhez szükségesek", ismertette a felfedezést a Business Insider. "Ez eltér attól, ahogy az antibiotikumok működnek" és megnehezíti a baktériumoknak, hogy ellenállóvá váljanak. Ha ez be is következik, az valószínűleg csak hosszú idő alatt alakulhat ki, vélik a projektben résztvevő tudósok.

Állítólag még arra is van esély, hogy a rák ellen is sikerrel alkalmazzák egy nap. És a tervek szerint csak injekciózva lehet majd beadni a betegeknek, szájon keresztül, kapszulaként nem.

Érdekes módon az embereken való tesztelés csak 2 év múlva kezdődik meg a Boston melletti Northeastern University-n. Ez annyit tesz, hogy a gyógyszer -márha megfelelő eredményt hoz a hatásteszteken- legkorábban 4-5 év múlva kerülhet kereskedelmi forgalomba, írta a New York Times.

Mivel a mikróba-fajok 99 %-át lehetetlenség kitenyészteni laboratóriumi körülmények között, a kísérletezés igencsak behatárolt tud lenni.

A kutatást az amerikai National Institutes of Health és a német kormány finanszírozta. Utóbbi azért szállt be a projektbe, mert a bonni egyetem kutatói is résztvettek a munkában.

A fent említett egyetemé a szabadalom, de a gyógyszergyártás jogát eladta egy bostoni cégnek, a NovoBiotic Pharmaceuticals-nak.