CO2-bevallás: titkolják légszennyezésüket a cégek

Az európai társaságokkal ellentétben az amerikai cégek egyáltalán nem igyekeznek átláthatóvá tenni üzleti tevékenységük ökológiai aspektusait, derült ki egy új felmérésből. Márpedig a természet károsítása egyre több költséggel jár abban a korban, amikor szaporodni fognak a klímavédelmi, légszennyezési és másfajta zöld adónemek, illetve díjfizetési kötelezettségek.

Napjaink üzleti életében, amikor a szigorodó szabályozás miatt a légszennyező cégek emissziója egyre nagyobb költségeket ró a vállalatra, alapvető fogalommá válik a "carbon disclosure" ("karbon-bevallás"), amely a cég károsanyag-kibocsátásának pénzügyi kockázatait veszi számításba, hogy e kiadásokkal a befektetők is tisztában legyenek.

Pénzügyi teljesítmény és "karbon-teljesítmény"

A brit Carbon Disclosure Project (CDP) immár tíz esztendeje 534 intézményes befektető nevében 500 nagyvállalatnál végez éves rendszerességgel vizsgálatot arról, hogy milyen ökológiai költségek merülnek fel ipari tevékenységük miatt. A szervezet azt tapasztalta, hogy az európai cégek sokkal készségesebben osztják meg adataikat üzletvitelük emissziójáról, mint az amerikai vállalatok, jelentette a Reuters.

A szóban forgó 534 befektető 64 trillió dollárnyi vagyon felett diszponál. A felmérés általában kiterjed a jövőbeli távlatokra is, vagyis idővel mennyivel kell majd többet fizetni a légszennyezésért és az hogyan hat a vállalati mérlegre. Mint ismeretes, az Európai Unió 2005 óta limitálja a légkörre káros anyagok kibocsátását, és ezt fokozatosan terjeszti ki egyre több ágazatra. Az Egyesült Államokban viszont nem született még hasonló klímavédelmi szabályozás.

A CDP legújabb vizsgálatában a megkérdezettek közül 20 százalék válaszolt Európából és fejtette ki, mit tesz a zöldülés, illetve az emisszió okozta pénzügyi kockázatok kezelése érdekében, és 6 százalékot tettek ki a válasszal szolgáló amerikai vállalatok.

A vállalatok kétféle módon küzdenek az üvegházgáz-kibocsátás visszafogásáért: vagy energiahatékony működésre fogják magukat -ami költségtakarékos lépés is egyben-, vagy olyan termékeket és szolgáltatásokat kínálnak, amik segítik ügyfeleiket saját emissziójuk mérséklésében.

Csak nyilvánosan
A CDP nyilvánvalóan nyomást helyez a nagyvállalatokra azzal, hogy nyilvánosságra hozza a teljes listáját azon cégeknek, melyekhez eljuttatták kérdőívüket. Így a ”karbon bevallás” ideájával nem rokonszenvező cégek kiléte sem marad rejtve.
  • A megkérdezettek 65 százaléka, vagyis 250 vállalat jelölte meg, mennyivel kívánja csökkenteni emisszióját.
  • A megkérdezettek 48 százaléka (187 cég) ecsetelte integrált vállalatstratégiáját.
  • 49 százalék (188 vállalat) állította, hogy anyagi támogatással részt vesz klímavédelmi projektekben.
  • 85 százalék (328 vállalat) igazgatótanácsa mérlegel klíma-szempontokat a döntéshozatalnál.
A legnagyobb tőkéjű válaszadók:
Siemens, Deutsche Post, BASF, Bayer, Samsung Electronics, Lafarge, News Corp., Philips Electronics, National Australia Bank, Praxair, Reckitt Beckinser, Royal Bank of Scotland Group, Nestlé, Kraft Foods, Tesco, Colgate-Palmolive, Woolworths, Panasonic, BSkyB, Royal Dutch Shell, Hess, HSBC Holdings, Well Fargo & Company, Pfizer, GlaxoSmithKline, Cisco Systems, Accenture, Nokia Group, IBM, Taiwan Semiconductor Manufacturing, Anglo Platinum, Rio Tinto, BT Group, Telefónica, Vodafone Group, AT&T, Royal KPN, TeliaSonera.
A legnagyobb választ nem adók:
Berkshire Hathaway, Bank of China, Rosneft, Reliance Industries, Amazon.com, Sberbank, Teva Pharmaceutical Industries, América Móvil, Alcon, Visa, Comcast, DIRECT TV Group, Sysco, Archer Daniels Midland, Alcon, Honeywell International, Hutchinson Wampoa, General Dynamics, Tencent Holdings, Wipro, China Telecom.

 

 

Véleményvezér

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo