November végén az azóta már lemondott klíma- és energiaügyekért felelős államtitkár bejelentése nyomán egyértelművé vált, hogy a kormányzat 2012-ben nem kívánja útjára indítani az új kötelező átvételi rendszert, a METÁR-t (megújuló- és alternatív energiaforrásokból előállított hő- és villamos energia kötelező átvételi rendszer). Az újabb csúszást az NFM államtitkárai gyakran egymást cáfolva hol az előkészítetlenséggel, hol a brüsszeli jóváhagyás hosszabb átfutási idejével magyarázták. Ezzel szemben a késlekedésnek ennél sokkal prózaibb oka van, mégpedig a nyilvánvaló forráshiány.
Az intézet 2011. október-novemberben végzett kutatása során az NCsT (Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési terve 2010-2020) prioritásai és a METÁR alapelemeinek megfelelően újraszámításra, aktualizálásra kerültek a 2020-as célok eléréshez szükséges beruházási költségek, támogatások és díjak mértéke.
Az NCsT-ben megfogalmazott elvárásoknak megfelelő szerkezetben megvalósuló beruházások 2020-ig összességében - 277 Ft/euró árfolyamon számolva - várhatóan meghaladják a 900 milliárd forintot. (2010-ben még „csak" 800 milliárd Ft-ra becsült összeg szerepelt a számításokban.) A beruházások évenkénti megoszlása a beruházási intenzitás csúcspontját 2016-2018 közötti időszakra teszi, azonban a most elvesztegetett újabb egy év nagyban megkérdőjelezi a célok elérésének realitását.
A 2013-ra elhalasztott METÁR tarifák bejelentése máris késedelmet okoz az időarányos teljesítésben. Ráadásul a megújulók részaránya mindaddig csökkenni fog, amíg az új METÁR-támogatott egységek kereskedelmi üzembe nem állnak, hiszen a következő években mintegy 340 MW kapacitású biomassza egység megszűnése várható. Az új erőművek létesítési ideje (az ötlet megszületésétől a rendszerbe állításig) - technológiától és mérettől függően - 3-7 év, így erősen kétséges, hogy a már 2013-ban elindított (zöldmezős) beruházások mindegyike 2020 előtt maradéktalanul megvalósul - nem beszélve a későbbi években elindított projektekről.
Ha drágább, nem térül meg
A szakpolitika által preferált kiserőművek ösztönzése amellett, hogy pl. a biomassza esetében a méretgazdaságosság (skálahozadék) romlása csökkenő hatékonyságot hoz magával, ráadásul még jelentősen drágábbá is teszi a fajlagos (egységnyi kapacitásra jutó) beruházásokat. Ennek következtében új, zöldmezős beruházásként már meg sem térül az erőműépítés az eddigi 30 Ft/kWh-os átlagos átvételi áron. (A rendszerről és az IPENERG általi kritikájáról itt olvashat.)
NCsT kidolgozásához és a jelen kutatásban is alkalmazott GREEN-X modell aktualizált feltételrendszere és paraméterei alapján a kutatók által becsült átvételi árak mellett reálisan várható a beruházások megindulása, azaz a szakpolitika által felvázolt ütemterv időarányos teljesítése. Az árak nagyságrendjét érdemes a nagykereskedelmi árakhoz (kb. 15 Ft/kWh), illetve a nyár végi átlagos átvételi árakhoz (kb. 30 Ft/kWh) hasonlítani.
A modellezés során a GKI szakemberei 2020-ig minden évre meghatározták az átvételi árakat, a létesítendő kapacitásokat és ezek támogatási mértékét. (Számolva a középtávon már érdemben javuló pénzügyi-gazdasági környezettel, csökkenő kockázati felárakkal, időben változó tőkeköltségekkel kalkuláltunk.) A KÁT kifutása mellett egyre növekvő METÁR kassza 2020-ra elérheti a 220 milliárd forintot.
Amennyiben a KÁT és a METÁR kassza teljes nagyságát a villamosenergia-fogyasztókkal a fogyasztás arányában fizettetik meg, akkor a bemutatott átvételi árak mellett ennek mértéke a 2012. évi 0,7 Ft/kWh-ról 2020-ra 3,1 Ft/kWh-ra emelkedne. A modellezés és az előrejelzések rövid távú kockázatait jelentősen megnövelte a kutatás bő két hónapja alatt bekövetkezett, alapvetően a beruházásokat, a szakpolitikai tervek finanszírozhatóságát érintő kedvezőtlen gazdasági-pénzügyi folyamatok.
A politika növeli a bizonytalanságot
Ezen kockázatokból eredő bizonytalanságokat - ahelyett, hogy gyengítenék, inkább - erősítik a szakpolitikai tervek, a csak meghirdetett, de a gyakorlatban eddig nem alkalmazott eszközök ellentmondásossága, a METÁR folyamatos halasztása, illetve a tartósan felfüggesztett támogatási keretösszegek.
A jövőre bejelentett szigorú fiskális intézkedések azonban nem sok lehetőséget hagynak a kormányzatnak a METÁR kedvező „beárazására", ráadásul az országkockázat további emelkedése (ami szerdán rekordmagasságot ért el), valamint - elsősorban a közepes és kisebb vállalkozásokat érintő - hitelkihelyezések erőteljes csökkenése miatt a beruházások tartósan alacsony szinten rekedhetnek meg. Mindezek miatt az NCsT időarányos teljesítésétől 2012-ben és 2013-ban is biztosan elmaradunk, egy újabb halasztás, vagy a fenti átvételi áraktól érdemben eltérő árak meghirdetése pedig még a 2020-as célokat is elérhetetlenné teszi.
