2025-re a szélenergia előállítási költségben versenyképes lesz a földgázzal, jelentette ki a német REW, az E.On, a Siemens, a norvég Statoil, a svéd Vattenfall és az amerikai General Electric (GE) közös nyilatkozatában. A vállalatok nem kevesebbet állítanak, minthogy képesek lennének 90,8 dolláros (azaz 80 eurós) megawattonkénti áron előállítani szélenergiát 2025-re, jelentette a Reuters hírügynökség.
Ugyan 2015-ben rekordmennyiségben építettek új szélenergiás kapacitásokat az EU-ban, a vállalatok szerint kérdéses, hogy a kormányok hosszú távon is támogatni kívánják-e a szélenergia-szektort. Kilenc uniós tagország -köztük Németország, Franciaország és Svédország- együttműködési megállapodást írt alá arról, hogy közösen építenek tengeri szélkerékfarmokat és harmonizálják nemcsak ezek tendereit, de a szélenergiára vonatkozó állami támogatási rendszert is. (A Roland Berger néhány hónappal ezelőtti tanulmánya szerint viszont épp ellenkezőleg, a szélenergia iparnak komoly kihívásokkal és a támogatások csökkenésével kell szembenéznie a következő években.)
Még nem elég drága a légszennyezés
Ha az európai kvótakereskedelmi rendszer nem pörög fel és nem terheli meg a szénbányaipart és széntüzeléses erőműveket fizetési kötelezettséggel, a szén továbbra is a legolcsóbb energiaforrás marad jó pár évig. A karbonkvóták ára 6 euró körül mozog kibocsátási tonnánként, ami azt jelenti, hogy még mindig nem elég drága a légszennyezés ára ahhoz, hogy a földgázüzemű erőművek is költségesebbek legyenek, mint a megújulók. Magasabb kvótaárfolyam nélkül egyelőre a földgáz -a szénnel együtt- olcsóbb, tehát versenyképesebb, mint a megújuló energia. A földgáz elégetése fele annyi ÜHG-emisszióval jár, mint a széné.
Ha elérik a szélenergiás cégek a kitűzött célt, akkor ez a megújuló energiaforrás az atomenergiánál is olcsóbb lesz. Összehasonlításként: Anglia új atomerőműve, a 2025-re elkészülő Hinkley C a tervek szerint 133,51 dolláros költségen lesz képes előállítani 1 megawatt áramot. A megújuló energiák olcsóbb alternatívának látszanak, különösen azért, mert az atomerőmű-építkezéseket Európa-szerte késedelmes átadások és magas költségtúllépések jellemzik.
- A szélenergia jelenleg az uniós áramtermelés 10%-át teszi ki.
- A 28 uniós tagállam 2014 októberében tűzte ki a 2030-as energiacélokat, ennek értelmében az 1990-es bázisévhez képest legalább 40%-kal csökkentik az ÜHG-emissziót.
- A megújuló energiák arányát az energiamixben a 2020-os 20%-os célról 2030-ra 27%-ra emelik.
