Egyre többször lesz és forróbb a kánikula

Immár a negyedik extrém hőhullámon vagyunk túl az idei nyáron és nem kizárt, hogy lesz még részünk forróságban és özönvízszerű esőzésekben egyaránt. Egy nemrégiben publikált kutatás ugyanis megerősítette, hogy az elkövetkező években gyakoribbak és egyre forróbbak lesznek a kánikulai időszakok és intenzívebbé válnak a viharok.

Nem dőlt meg az országos melegrekord hétfőn, habár nem sokon múlott: 39,7 Celsius fokot mértek Pakson augusztus hatodikán, ami így néhány tizedfokkal elmaradt az 1905-ben mért országos csúcstól: akkor 40,02 Celsius fokot mutattak a hőmérők. Hőhullámokra, kánikulákra ugyan eddig is volt példa Magyarországon, azonban idén már a negyedik forró időszakon vagyunk túl: májusban, júniusban és júliusban is több napos időszakon keresztül meghaladta a napi középhőmérséklet a 27 Celsius fokot. Emellett igen komoly hőingásokat is megértünk: míg 2012. május 2-án 33,3 fokkal megdőlt a hatvanéves melegrekord, május 18-án már -2 fok alatti, 39 éves hidegrekordot mérhettünk.


Aszály sújtja a földeket - Kép: SXC

A jelenség globális szinten is érezteti hatását: 2003-ban Franciaországban, 2010 nyarán Moszkvában, tavaly az Egyesült Államok déli részén, Texas államban heteken keresztül tartott ki a hőség. Idén az USA lakosságának megint szokatlanul meleg tavasszal és nyárral kell szembenéznie, csak március és május között négyezer melegrekord dőlt meg Észak-Amerikában, miközben 1956 óta nem látott szárazság sújtja a vidéket. Az aszályra mi sem panaszkodhatunk: míg 2010 a mérések óta a legcsapadékosabb év volt, (egyes területeken 1550 mm csapadék hullott, országos átlagban a éves csapadékmennyiség elérte az 950 millimétert) addig 2011 pedig 110 éve a legszárazabb, az országos csapadékátlag 404 milliméter volt. A jelek szerint az idei év sem lesz sokkal jobb a mezőgazdaságnak: az eddigi adatok alapján az országos csapadékátlag az első negyedévben csak a sokéves átlagmennyiség 40-60 százaléka.

Elkerülhetetlen a felmelegedés
Még drámaibb következtetésekre jutott a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) World Energy Outlook 2011 című kiadványa is: eszerint még ha szén-dioxid kibocsátásunk a jelenlegi szinten marad - ami azt feltételezi, hogy a világ minden kormánya a következő évtizedben komoly erőfeszítéseket tesz a kibocsátás-csökkentés érdekében - a globális hőmérséklet emelkedés akkor is meghaladja a 2 Celsius fokot. Azonban ha üvegházgáz-kibocsátásunk a jelenlegi ütemben növekszik, a hőmérséklet-emelkedés globális átlaga elérheti az 3-4 Celsius fokot is.

Azonban fel kell készülnünk arra, hogy ez a tendencia folytatódni fog: a "Proceedings of the National Academy of Sciences" szaklapban megjelent tanulmány szerint ugyanis az időjárási anomáliák gyakorisága bizonyíthatóan összefügg az ember okozta klímaváltozással. A Columbiai Egyetem kutatói összevetették az 1951-1980 illetve az 1980-2011 közötti időszak időjárási adatait és a végeredmény szerint a globális hőmérséklet-emelkedéssel párhuzamosan nőtt az időjárási extremitások száma is. A James Hansen vezette kutatócsoport szerint az elkövetkező években-évtizedekben a klímaváltozás velejárójaként fel kell készülnünk a szokatlanul hosszú, forró nyári időszakokra az északi féltekén.

Hasonló eredményeket tettek közzé a Potsdam-i Klímakutatási Intézet (PIK) munkatársai is a „Nature Climate Change" szaklapban: eszerint ugyan nem zárható ki, hogy a globális felmelegedés részben természetes okok miatt történik, azt azonban a számításaik alapján egyértelműen bizonyítottnak látják, hogy az időjárási anomáliákat a hőmérséklet emelkedés okozza. A további hőmérséklet emelkedéssel pedig a forró nyarak is gyakoribbak lesznek. „Olyan ez, mint cinkelt kockával játszani" - mondta Dim Coumou a PIK munkatársa a Der Spiegel napilapnak. „Elvileg harminc százalékos gyakorisággal kellene az átlagosnál forróbbnak, vagy hidegebbnek lennie a nyárnak, ezzel szemben a forró időszakok gyakorisága az utóbbi évtizedekben eléri, vagy meghaladja az ötven százalékot."

Hasonló tendenciát sem a PIK, sem a Columbia Egyetem kutatói nem tudtak felfedezni a viharok gyakoriságának esetében, az intenzitásukban azonban igen. nagyjából tehát ugyanannyi vihar csap le ránk, mint száz évvel ezelőtt, a lehulló csapadékmennyiség azonban átlagosan 15-30, a szélsebesség pedig 5-10 százalékkal nagyobb.

Ráadásul a Kárpát-medence - és benne hazánk - fokozottan megérzi majd a hőmérséklet-emelkedés miatti aszályok és viharok okozta károkat. Amíg Európa jelentős részén az átlaghőmérséklet emelkedés 0,7 Celsius fokos volt, az elmúlt száz évben, addig nálunk már a 2000-es évek elején meghaladta az 1 Celsius fokot. A PIK számításai szerint ráadásul a hőmérséklet emelkedés nem áll meg: 2025-ig újabb 07-1 Celsius fokot, 2055-ig pedig még az optimista forgatókönyv szerint is 2 Celsius fokot emelkedik a Kárpát-medence átlaghőmérséklete.

A klímaváltozást tehát nem tudjuk elkerülni: fel kell készülnünk és tűrni.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo