Az enyhe telek miatt szaporodtak el a vaddisznók: nemcsak az állatok kitűnő alkalmazkodóképessége, hanem a klímaváltozás is fontos szerepet játszik abban, hogy a nyolcvanas évektől folyamatosan növekszik a vaddisznók száma Európában - állapították meg a Bécsi Állatorvos-tudományi Egyetem kutatói. Arról nincsenek pontos adatok, hogy hány vaddisznó él jelenleg a kontinensen - mondta a tanulmány szerzője, Sebastian Vetter. Hozzátette: ezért vadászati és közúti baleseti statisztákat vizsgáltak, így rögzítették a vaddisznó-populáció változását. Az elmúlt években az élelmet kereső vaddisznók a mezőgazdaságban okoztak jelentős károkat, de egyre többször tűntek fel a nagyvárosok környékén is. (Az egyre enyhébb időjárás nem csak a vaddisznóknak tesz jót.)
A Bécsi Állatorvos-tudományi Egyetem Vadbiológiai és Ökológiai Kutatóintézetének (FIWI) munkatársai 12 európai ország az elmúlt 150 évben mért hőmérsékleti és csapadékmennyiségi adatait hasonlították össze és azt a következtetést vonták le, hogy az enyhébb telek után mindig jelentősen megnőtt a vaddisznók száma. Testhőmérsékletük fenntartásához, vagyis a termoregulációhoz hidegebb időben több energiára volt szükségük az állatoknak, a fiatal egyedek gyakran nem is élték túl a kemény fagyokat. A következő évben kevesebb energiát tudtak a reprodukcióra és a malacok gondozására fordítani. A melegebb időben a termoreguláció kevesebb energiát igényelt, a fiatal állatok közül is többen maradtak életben. Döntő tényező ilyenkor, hogy elegendő táplálékhoz is jutottak az állatok, az egyedszám ilyenkor növekedett. Mivel az enyhe telek egyre gyakoribbá váltak, a vaddisznók egyedszáma jelenleg exponenciálisan növekszik - állapították meg a bécsi kutatók.
Kevesebb a nád
Évről-évre kevesebb a Fertő tavon learatott nád mennyisége - mondta Pellinger Attila, a Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatóságának zoológusa. Ennek egyik oka az enyhe téli időjárás, ami kedvezőtlen a nádaratáshoz. A Fertő tavon található Európa második, Magyarország legnagyobb egybefüggő nádasa, amely a tó háromnegyedét elfoglalja. Az elmúlt évtizedekben minden évben volt nádaratás, a legnagyobb mennyiséget az ötvenes-hatvanas években aratták. A következő nádaratás a Fertő tavon idén decemberben lesz, a learatott nádat főleg az építőiparban használják fel. A Fertő tó 2001 óta a világörökség része. A tó 75 négyzetkilométeres magyar részén 1872 óta folyamatosan növekszik a nádas területe, amely ma már eléri a 63 négyzetkilométert.
