Véget érhet az ENSZ egyik legsikeresebb klímavédelmi projektje, miután Ecuador elnöke bejelentette, hogy engedélyezni fogják az olajkitermelést a Yasuní Nemzeti parkban, az Amazonas vidékén. Rafael Correa drámai hangú tévébeszédben jelentette be döntését, amit azzal indokolt, hogy a nemzetközi közösség cserben hagyta az országát.
A védett terület – amelyet az UNESCO 1989-ben nyilvánított a Világörökség részévé – fenntartására 2007-ben született meg az egyik legfontosabb nemzetközi klímavédelmi egyezmény az ENSZ keretein belül. A megegyezés szerint Ecuador nem termel ki olajat az energiahordozóban gazdag területen, cserébe a nemzetközi közösség 3,6 milliárd dollárt fizet a közép-amerikai országnak, azaz a kitermelésből várható nyereség mintegy felét. Az egyezmény segítségével megakadályozott olajkitermelés mintegy 400 millió tonna szén-dioxidnak megfelelő üvegházgázzal – főként metánnal – terhelné meg a légkört.
Hat évvel az egyezmény megkötése után azonban még mindig csak az összeg töredékének megfelelő: alig 300 millió dollárnyi felajánlás érkezett, amelyből „csak” 13 millió dollárt fizettek ki, főként az Európai Unió tagállamai valamint környezetvédő szervezetek. A nemzeti park területén azonban - ahol tucatnyi indián törzs is él – mintegy 0,9-1 milliárd hordónyi nyersolajat sejtenek, amelynek értéke meghaladja 8 milliárd dollárt.
Correa ígéretet tett arra, hogy a kitermelést a terület egy százalékára korlátozzák és az egyezmény keretében már befizetett pénzeket visszafizetik az olajbevételekből.
