Gyalázatos sáfárai vagyunk a Földnek

Október 4. az Állatok Világnapja, és ha máskor nem is, most szembe kell néznünk azzal a ténnyel, milyen rosszul sáfárkodunk a ránk bízott világgal. A vadállatok fele már elpusztult, minden ötödik madárfaj veszélyeztetett, az élőhelyeik háromnegyede rossz állapotban van. Háziállatainkkal sem bánunk jobban: megunt házikedvencek ezrei kerülnek az utcára, milliószámra szenvednek állatkísérletekben, vagy borzalmas körülmények között kerülnek vágóhídra.

Magyarországon házi kedvencekből sokkal többet szaporítanak a meggondolatlan emberek, mint amennyire a felelős állattartó lakosság igényt tart. A gazdasági és élelmezési célú állatokat is sok esetben kizsákmányolja az ember. Évente több tízezer kísérleti célú állat pusztul el az emberek jólétéért. Október 4-én, az Állatok Világnapján beszélnünk kell arról, hogy a természet és a környezet élővilágát a csúcsragadozó ember legtöbbször egyoldalúan zsákmányolja ki. A károk már most is szinte helyrehozhatatlanok: a vadon élő állatok fele elpusztult, minden ötödik madárfaj veszélyeztetett Európában, a helyzetük olyan rossz, hogy Magyarországról öt év alatt ki fognak pusztulni a fecskék.

Az élőhelyek – kiterjedt erdők, füves puszták, folyók, tengerek, jégmezők – átalakítása, pusztítása vagy szennyezése mellett a klímaváltozás is hatalmas terhet rak a Föld élővilágára. Ezzel párhuzamosan a már sokat emlegetett, régóta fennálló veszélyek, így a túlvadászat, túlhalászat, az illegális kereskedelem a XXI. században is égető problémát jelentenek. A környezetünkben fellelhető és a vadon élő állatok irányába nagyobb alázatot és tiszteletet kellene gyakorolnunk, hiszen nélkülük az emberi társadalom nem lenne olyan, amilyen.

Kép: Pixabay

Tömegesen hizlalt húsvilág

A gazdasági állatokat többnyire iparszerűen tenyésztik, hizlalják. Az állateledelek esetenként antibiotikumokat, hormonokat is tartalmaznak. Az iparilag előállított húsállatok legtöbbször minden természetes ingertől hermetikusan elzárva, stresszel teli környezetben érik el a feldolgozási állapotukat. A tenyésztési helyről a vágóhídig jutás országon belüli és nemzetközi formában is sok esetben gyalázatos. Tehenek, sertések, juhok, szárnyasok szállítás közben gyakran megsérülnek, sok esetben egymást tapossák szét, csontjaikat törik. „Az állatok feldolgozása gyakran ilyen előzmények után megy végbe, ezt az (élet)minőséget kapjuk vissza, mikor az étkezéshez vesszük meg az áruházakban az akciós árú húsokat” – hívta fel a figyelmet az Állatok Világnapja alkalmából Seres Zoltán, az Orpheus Állatvédő Egyesület munkatársa.

Hobbiállatok, állatszeretet

A hobbicélból tartható társállatok köre évről évre bővül, hiszen nemcsak kutyát-macskát tarthatunk, hanem hüllők, halfélék, díszmadarak, pókok-rovarok, egyéb állatok megszámlálhatatlan faja és fajtája áll rendelkezésre legális-illegális formában. Mindez azért, hogy mi, emberek tarthassuk őket. A kedvtelési állattartás a felelősségen kell, hogy alapuljon, a kedvencként tartott állatokat az állat egész életére számolva kellene hogy befogadjuk. Ezzel ellentétben sokan magukhoz vesznek házi kedvenceket, majd azokat megunják és utcára teszik őket. Mostanra azonban addig eljutottunk, hogy az állatok rossz tartása állatkínzási bűncselekménynek minősül, amiért börtön is járhat.

Kép: Pixabay

Sportból és haszonért irtjuk az állatokat

Míg a régmúlt korokban a vadászat révén létfenntartást folytattak az akkori családfők, később sok helyen a vadászat a nemesek joga volt. Ma az összkomfort korában a vadászat a vadászati közösségek által az állatfajok egyedszámainak fenntartására és úri sportra terjed ki. Évente sok tízezer vadászat során százezernyi természetben élő szárnyast, vaddisznót, őzet, nyulat ejtenek el, az állatok húsa ínyenc ételekként kerülnek az asztalokra. Legtöbb vadászlövés sportból durran, de az illegális vadászatok, az orrvadászatok száma is jelentős, ami Magyarországon bűncselekmény.

A BIODIVERZITÁST FENYEGETI AZ UNIÓS AGRÁRPOLITIKA
A közös uniós agrárpolitika új támogatási rendszerének esetleges káros következményeire, a biodiverzitás csökkenésére figyelmeztet az a frissen megjelent tanulmány. Bár a 2013 decemberében elfogadott közös agrárpolitikát többen környezetbarátnak minősítik, valószínűtlen, hogy elősegítené a biodiverzitás fenntartását – adnak hangot aggodalmuknak a Science-ben olvasható széles nemzetközi összefogásban született tanulmány szerzői.
„Az olyan kiemelt napok, amilyen az Állatok Világnapja, lehetőséget adnak arra, hogy számot vessünk az emberi tevékenység természetromboló következményeivel, és odafigyeljünk azokra az élőlényekre, amelyek fennmaradása vagy végleges eltűnése a közös döntéseinken múlik. A WWF pandákat, tigriseket, orrszarvúakat, bálnákat, vagy éppen a jegesmedvét felkaroló tevékenysége jól ismert, de ez nem vonhatja el a figyelmet a kevésbé „népszerű” fajokat érintő veszélyekről. Különösen fontos tudatosítanunk, hogy Magyarországon is élnek veszélyeztetett fajok és fajcsoportok, amelyek fennmaradása rajtunk múlik” – jelentette ki Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója az Állatok Világnapja alkalmával.

A hazai veszélyeztetett fajok közül talán a legnagyobb veszélyben a rákosi vipera van, aminek ma már csak a Hanságban és a Kiskunságban ismert néhány kisebb, igen sérülékeny populációja, összesen alig 500 példány. Végveszélybe kerülésének fő oka az élőhelyeinek eltűnése, átalakítása a nagyüzemi mezőgazdaság térhódításával párhuzamosan. Ez a ritka és emberre ártalmatlan kígyófaj a nedves, száraz gyepek mozaikos, átmeneti zónáiban találja meg életfeltételeit. Csak ott érzi igazán otthon magát, ahol a gyepeket nem gépesített kaszálással hasznosítják, hanem szarvasmarhával legeltetik.

Tengeren és szárazföldön

Földünk minden részén találhatóak olyan kevésbé ismert, fenyegetett fajok, amelyekről csak ritkán hallunk. Az áramlatokkal százmillió éve úszó hét tengeri teknős faj közül például három veszélyeztetett helyzetben van, a tojásrakó helyek beépítése és az illegális vadászat miatt. A tojásból kikelt teknősöket a partok mesterséges megvilágítása összezavarja, és gyakran nem érik el a tengert. Az idős, több méteresre is megnövő példányokat pedig a hatalmas tengeri halászhálók, vagy azok darabjai pusztítják el. A halászati reformok a világ leghosszabb szárnyú madarainak, az albatroszoknak a megmentését is célozzák, mivel azok szintén gyakori áldozatai a vonóhálóknak. Az albatroszok tojásait a déli félteke tengeri szigetein a behurcolt patkányok és nyulak pusztítják el, így ezeknek a fajoknak a költőhelyekről való eltávolítása fontos természetvédelmi feladat.

Kép: WWF

A szárazföldi állatok közül kevésbé ismert a kritikusan veszélyeztetett amuri leopárd, amely az orosz távol-kelet és Kína határvidékén él. Az egyik legritkább nagymacska-faj egyedszáma mára alig éri el a 60 példányt. Élőhelyének 80%-a elveszett, ezért gyakran kényszerül a lakott területek közelében zsákmányolni, többek között a farmokon tartott szarvasok közül. A leopárdokat pusztító farmerek szemléletének megváltoztatására a WWF ismeretterjesztő programokat szervez.

A tatárantilop vagy szajga a 90-es években még milliós állománnyal rendelkezett Közép-Ázsia országaiban, vándorlása eseményszámba ment, mára azonban 50.000 alá csökkent a létszámuk, részben a túlvadászat következtében. Egy másik antilopfaj, a tibeti antilop vagy csiru ugyancsak az orvvadászat célpontja, főként rendkívül sűrű prémje miatt, amiből kedvelt luxus kendők készülnek Ázsiában.

Kiürülnek az óceánok
1970 és 2012 között csaknem a felére csökkent a tengeri élőlények száma. Az élelmiszer-biztonsági szempontból fontos halpopulációk jelentősen csökkennek világszerte, néhány halfaj világállománya majdnem 75 százalékkal esett vissza. Ez minden ország számára problémát jelent, a legsúlyosabb mértékben azonban a fejlődő országokban élő embereket érinti.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo