Az eredményesség és társadalmi felelősségvállalás kapcsolatának kérdése állt a beszélgetés középpontjában. A célok, eszközök, prioritások tekintetében voltak ugyan nézetkülönbségek, ám abban úgy tűnik egyetértett a szakmai grémium, hogy a felelős vállalati magatartás ott kezdődik, hogy a cég alaptevékenysége fenntartható. Olyan megoldásokra, folyamatokra kell törekedni, amely ennek szolgálatában állnak.
Miért éri meg a vállalatnak a CSR?
A célkitűzéseket összevetve egyértelmű, hogy a CSR és a fenntarthatóság összekapcsolódik – emelte ki Győri Zsuzsanna vitaindítójában, hozzátéve - a motivációról, célról kell beszélni. Ez utóbbit illetően azonban a KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért CSR szakértője fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy ez ne csupán az eredményesség legyen. Tudomásul kell ugyanis venni azt, hogy az etikus magatartás bizony költséges lehet, s nem szabad azt sugallni, hogy kizárólag az üzleti érdek mentén lehetőség van ezen a területen eredmények elérésére. Kell, hogy egyéb legitim céljai is legyenek a cégeknek működésük során.
Mi lehet ilyen cél? Miért éri meg a vállalatoknak a CSR? – tette fel a kérdést Szeles Péter, a PR Szövetség elnöke, rögtön jelezve azt is, hogy a válasz jórészt ismert: a hírnév, amelyet alapvetően befolyásol, hogy a cég mennyire működik felelősen, milyen hatással van a környezetére, alkalmazottaira, partnereire. A szakértő kiemelte, hogy a magyar nagy-, közép- és kisvállalatoknál ez a gondolkodás még hiányzik, nem gondolták végig, hogy ez pénzt jelenthet számukra.
Arra is figyelmeztetett ugyanakkor Szeles Péter, hogy bár itt most a vállalatok felelősségvállalása van a fókuszban, ez egy sokszereplős játék, amelyben a cégek mellett az államnak, az önkormányzatoknak, a kapcsolódó szervezeteknek, s persze az egyénnek is felelőssége, feladata van. Minden egyes családnak iskolai végzettségtől, körülményektől foglalkozni kell a felelősségvállalással. Arra lenne szükség, hogy minden rétegben elinduljon a változás. Így a kérdés az, hogy miként tudja ezt a folyamatot a szakma segíteni.
Nyereség és felelősségvállalás
Az eredményesség és felelősségvállalás kapcsolatát feszegette Szűts Ildikó is. Az OTP Bank – amelynek a szakember a kommunikációs igazgatója – 2011-ben 2,2 milliárd forintot költött CSR programjaira, ám működésük során számos dilemmával találják szembe magukat. Mennyit kell költeni (különösen egy tőzsdei cégnél) ahhoz, hogy ennek eredménye legyen? Mennyire kell ezeknek a folyamatoknak a mindennapi működésbe beépülnie? A bank CSR tevékenységében komoly szerephez jut az önkéntesség (a célkitűzés az, hogy legalább 50 ilyen program induljon), kiemelten fontos a személyes példamutatás, amely segítségével könnyebben fel lehet ébreszteni a kollégákban is a felelősségvállalást. Mindemellett sok civil szervezeten keresztül dolgoznak, mert ezek közelebb tudnak menni a valós társadalmi igényekhez.
Zentai Gábor, a Menedzserek Országos Szövetségének elnökségi tagja azokra a morális problémákra hívta fel a figyelmet, amelyek a mindenáron történő profitszerzés következményei lehetnek. A vállalat egy élő szervezet, amely a környezetével szerves kapcsolatban áll, amely szemléletet a cég menedzsmentjének kell erőteljesen képviselnie a szakember szerint. Itt is meg kell határozni a célokat, ki kell jelölni a feladatokat, amelyek ezek megvalósítása irányába hatnak, a módszereket, amelyekkel ez elérhető, s nem szabad megfeledkezni a megvalósulás méréséről, a szükséges szankciókról, visszacsatolásról. A helyzet jelenleg az, hogy a folyamat elején gyönyörű célok vannak, de az egyéb elemek erősen hiányosak.
Az igazi siker
Szabó István a KPMG fenntarthatósági szakértője utalt a cége által nemrég publikált tanulmányra, amelyben azokat az erőket tekintették át, amelyek a fenntarthatóság irányába mutatnak. A kutatásnak két üzenete van: egyrészt át kell tekinteni mindazt, amit a cégek a kockázatok kezelésében tehetnek, másik oldalról viszont meg kell vizsgálni azokat a lehetőségeket, amelyek a vállalatok előtt nyílnak. A szakértő szerint az igazi siker az, ha egy vállalkozás a saját termékével tud megoldást találni egy társadalmi problémára.
Az alapműködés fenntarthatóságára hívta fel egyebek mellett a figyelmet Márta Irén a Holcim kommunikációs igazgatója is. A világban óriási változások zajlanak, tudjuk, hogy 2050-ben milyen súlyos problémákkal kell majd szembenézni: sokan leszünk, lakosság fele városban él majd, ha a jelenlegi szükségletek nem változnak két és fél földre lenne szükség ezek kielégítésére (hogy csak néhányat említsünk ezek közül). Ebben a környezetben a szakértő szerint a vállalatok társadalmi felelősségvállalása ott kezdődik, hogy a cég mit és miként gyárt, magyarán az alapműködés a fenntarthatóság felé halad vagy sem – hangsúlyozta Márta Irén.
Hozzászólásához csatlakozott Szeles Péter, aki egyenesen úgy fogalmazott, ha az alapműködés nincs rendben, ne is beszéljünk másról. Egy olyan cég, amely nem fenntartható módon működik mindaz, amit CSR tevékenysége során tesz, bűn a társadalommal, a CSR eszményével szemben.
