Friss adatok jelentek meg a globális éhezés mértékéről. Ezek alapján tavaly 51 országban mintegy 124 millió lakosát érintette a súlyosan éhínség – 11 millióval többen 2016-hoz képest – olvasható az élelmezési válságokról szóló nemzetközi jelentésben. Az ő esetükben az éhínség olyan súlyos, hogy életük és megélhetésük közvetlen veszélyben forog.
Az évente megjelenő jelentés készítésében nemzetközi humanitárius szervezetek sora vett részt. Az ENSZ tagországainak az Európai Unió, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), illetve a Világélelmezési Program (WFP) képviselői mutatták be Rómában.
Az élelmezési válságok háttere egyre komplexebb; hatással vannak rá fegyveres konfliktusok, extrém időjárási jelenségek és az alapvető élelmiszerek hirtelen drágulása, és a jelenségek kombinációja – olvasható a kiadványban. Egész közösségek, egyre több nő és gyermek szorul azonnali élelmezési segítségre, tartós megoldásra lenne szükség a trend visszafordítására.
Konfliktusok és az éghajlat, mint a fő tettesek
A fegyveres konfliktusok jelentik a fő okát az élelmezési biztonság megingásának 18 országban – ebből 15 található Afrikában és a Közel-Keleten. A súlyosan éhezők 60 %-ról, avagy 74 millió emberről van szó. 23 országot, jórészt Afrikában, a szélsőséges időjárás (főként az aszály) tépázott, 39 millió embert taszítva az éhezésbe. Ezen két tényező együttesen gyakran összetett válságokat alakít ki, melyek hosszú távú és pusztító következményekkel járnak az emberek életére.
2018-ban továbbra is főleg a konfliktusok jelentik majd az éhínség fő okát, olvasható a jelentésben, országok hosszú sorát érintve, mint Afganisztán, Kongó, Közép-afrikai Köztársaság, Nigéria észak-keleti része és a Csád-tó környéke, Dél-Szudán, Szíria, Jemen, továbbá Líbia és a Száhel-övezet központi része. Valószínű, hogy Jemen továbbra is a világ legsúlyosabb élelmezési válsággóca marad. Sőt, szakértők szerint a helyzet inkább romlani fog a hozzáférés nehézségei, a gazdasági összeomlás és a betegségek és járványok miatt. Máshol az extrém száraz időjárás lehetetleníti el a mezőgazdasági termelést, és ezzel jelentősen rontja az élelmezésbiztonságot Szomáliában a legeltetéses állattartásból élők körében, dél-kelet Etiópiában és kelet-Kenyában, továbbá a nyugat-afrikai és a Száhel-övezet országaiban.
Pedig lenne tartalék az élelmiszertermelésben, amellyel ezek az emberek mind megmenthetőek lennének. Egyedül a pazarlás megszüntetésével felszámolható lenne az éhezés. Ugyanakkor a modern társadalmak húsközpontú étrendjének megváltozatásával is felszámolható lenne az éhínség.
Legalábbis erre a következtetésre jutott Ron Milo és kutatócsoportja a az izraeli „Weizmann Institute of Science” munkatársai. A tudósok azt mérték fel, hogy mennyi erőforrás szükséges a különféle élelmiszerek előállításához és az eredmények önmagukért beszélnek: négy gramm marhahús előállításához szükséges földterületen 100 gramm olyan növényi eredetű táplálékot lehetne előállítani, amelynek fehérje és kalóriatartalma megegyezik a marhahúséval. A sertéshús esetén ez az arány valamivel jobb: 90 a tízhez, a tejtermékeknél 75 százalékos, a baromfinál 50 százalékkal, míg a tojásnál arányaiban 40 százalékkal több erőforrásra van szükség.
A jelenlegi mezőgazdasági termelés alapján egyedül az Egyesült Államokban annyi növényi élelmiszert lehetne előállítani, ami a jelenlegi lakosság kétszeresének, mintegy 700 millió embernek elegendő lenne. Ugyanakkor a teljes átállás a vegetáriánus étrendre nem kívánatos: különösen azokban a rizikócsoportokban, ahol az állati eredetű élelmiszereknek nagy a szerepe, mint a terhesség időszaka a nőknél, vagy a fejlődésben lévő gyermekek. A kutatók szerint azonban az eredmények önmagukért beszélnek: ha hajlandóak leszünk változtatni az étkezési szokásainkon, nem lesz globális éhínség a jövőben.
