Az új filmmel ritkán jelentkező Jarmusch dolgozott már Johnny Depp-pel (Halott ember) és Bill Murray-vel (Broken Flowers – Hervadó virágok), legújabb opusza, a Cannes-ban debütált Only Lovers Left Alive viszont vámpírokról szól. Na nem az Alkonyat-filmekhez hasonló tálalásban, hanem művészies, kontemplatív modorban, amolyan „hangulat-filmbe” csomagolva. A helyszín Marokkó és Detroit, az amerikai autóipar egykori fellegvára, ami ma értelemszerűen a gazdasági válság szimbóluma, illetve élő mementója. A vámpírok egyik este betévednek egy romos bálterembe, amelyet még Tesla építtetett és elbeszélgetnek a nagy innovátorról.
Voltaképpen ironikus, hogy éppen a kőolaj-származékokat égető autók iparágának romvárában emlegetődik fel Tesla, kinek ma nevét viseli a divatos elektromos autó, a Tesla Model S, Elon Musk cégének terméke, ami a detroiti autótradíció antitézise.
Kézenfekvő hát a kérdés, mit gondol Jarmusch Tesláról és helyéről az emberiség történetében? „Nem kis irónia fűződik Tesla munkásságához. Szinte felsorolni is nehéz a találmányokat, melyeket adott nekünk. Nélküle nem használnánk kábel nélküli mikrofont, nem lenne ez a fajta megvilágítás itt ebben a helyiségben, vagy a váltakozó áramú transzformátor. A legtöbb dolog, amit természetesnek veszünk a környezetünkben, Tesla képzeletéből pattant ki. Végül mégis leírták, semmibe vették, őrültként jellemezték, kihasználták, loptak is tőle. Nem becsülték meg és nem tisztelték. Mégis ő volt az, aki megváltoztatta életvitelünk minden aspektusát”, mondta Jarmusch a Thessaloniki Filmfesztiválon.
„Furának és szerencsétlennek tartom, hogy amiért ellehetetlenítették az nem volt más, mint meggyőződése, hogy mindenki szabadon, ingyen juthasson hozzá az energiához” magyarázta az idén 60 éves rendező. ”Ezt akarta megvalósítani. Sajnálatos, hogy a jelenlegi nagyvállalatok már-már crypto-fasiszta működése miatt ezek a dolgok nem juthatnak el hozzánk, holott teljes mértékben megvalósíthatók lennének. (Crypto: titkos, rejtett – K. L.) Nem kellene használnunk a fosszilis energiahordozókat égető járműveket. Számos alternatívájuk van. Nem kellene fizetnünk a vállalatoknak ezért a fajta energiáért. Vannak más módjai, hogy energiához jussunk. De az emberiség egy kis százaléka, mely uralja a vagyonokat, alapvetően vállalati érdekeket képvisel, és ők hozzák meg a döntéseket. Úgyhogy emlékeznünk kellene arra, mit szeretett volna nyújtani Tesla nekünk, ezt összevetni azzal, amivel ma rendelkezünk, és feltenni a kérdést: miért alakult mindez így?!”
Jarmusch nemcsak egy filmjelenetet erejéig jegyezte el magát Tesla sztorijával. A dartmouth-i Hopkins Center és az Andrew Mellon Foundation 575 000 dolláros ösztöndíjjal operát rendelt tőle, melynek címe: Tesla in New York. A zenét Phil Kline komponálja. A műről áprilisban már tartottak egy workshopot, ami a színmű-fejlesztés megszokott módja Amerikában. A díszleteket a Phantom Limb Company nevű bábtársulat szolgáltatja majd.
