Hamis mítosz Afrika újragyarmatosítása?

A Klímablog és a Piac&Profit hasábjain is írtunk arról, hogy gazdag országok és befektetési alapok hatalmas földterületeket vásárolnak fel Afrikában, hogy kielégítsék a nyugati világ növekvő élelmiszerigényeit, miközben Afrika éhezik. A legújabb vizsgálatok azonban némiképp megkérdőjelezik az agrárgyarmatosítás közkeletű hiedelmét.

Munkaerőpiac és demográfiai kihívások: hogyan támogatható az aktív 50-60+ korosztály munkaerőpiaci részvétele, és milyen gazdasági értékteremtő megoldásokra van szükség?

Klasszis Egészséggazdaság és Longevity Konferencia 2026

Vegyen részt Ön is!

Részletek >>

A hétmilliárdos létszámú emberiségből közel egymilliárdan éheznek, többségük Afrikában. Számukat az elmúlt évtizedben nem sikerült csökkenteni.

India, Kína, a közel-keleti arab országok és a nyugati befektetési alapok eközben kerítésekkel leválasztott területeken termelnek élelmiszernövényeket Afrikában, kiszorítva a helyi gazdákat földjeikről. Érvelésük szerint a földbérlet, mint bevétel jól jön az afrikai nemzetgazdaságoknak, egyes szakértők viszont úgy látják, a legszegényebb kontinens újragyarmatosítása megy végbe.

A ”földfoglalás” kifejezéssel emlegetett jelenséget volt hivatva elemezni a ”Land Matrix” nevű kezdeményezés, mely feltérképezi, hol milyen és mekkora földterületeket vásároltak fel Afrikában élelmiszerexport kielégítésére.

A CNN jelentése szerint azonban a térkép több olyan ügyletről is beszámolt, amely nem történt meg (mint például a dél-koreai Daewo és ak kínai ZTE fuccsba ment ügylete Madagaszkáron), torzítva a ”földfoglalás” valós mennyiségét.

Fotó: sxc

Eközben a pozitív példák beharangozásával is túlzásba esnek egyes államok. A frissen kettévált Szudánból Észak-Szudán területén Omar Al-Bashir rezsimje mezőgazdasági befektetők (Kína, Katar és Kuvait) bevonzásával kívánta pótolni a kieső olajbevételeket. Az olajtermelés 75 %-a ugyanis Dél-Szudánhoz került. Az arab tőkével fellendítendő mezőgazdaság tervének azonban van egy rossz előpéldája: a 70-es években egy hasonló kezdeményezés felháborodást eredményezett, amikor az őshonos termelőket elűzték földjeikről. A projekt ezúttal csak részben valósult meg és egyelőre ráfizetésesnek bizonyult. A szudáni Befektetési Minisztérium egy titkos -a CNN számára megszellőztetett- jelentése szerint a beígért beruházásoknak csak 20 %-a jött létre.
Földfoglalást gátló tényezők
  • zavaros jogi környezet
  • politikai bizonytalanság
  • a helyi munkások betanításának magas költsége
  • szegényes infrastruktúra -kivitelezetlen helyi és regionális mezőgazdasági stratégiák
  • korrupció, kenőpénzek

Véleményvezér

Azon morfondírozik a világ, hogy nézhette be ennyire Trump az iráni háborút

Azon morfondírozik a világ, hogy nézhette be ennyire Trump az iráni háborút 

Lehet, hogy a világ legértelmetlenebb háborújának vagyunk tanúi.
Romániának semmi baja az ukránokkal

Romániának semmi baja az ukránokkal 

Románia nagy üzleteket köt Ukrajnával.
A 22 magyar borvidékből már 21-et megtámadott a halálos amerikai szőlőkabóca

A 22 magyar borvidékből már 21-et megtámadott a halálos amerikai szőlőkabóca 

Halálos járvány pusztít a magyar szőlőkben.
Kétpártrendszer felé halad az ország

Kétpártrendszer felé halad az ország 

Politikatörténeti különlegesség előtt áll Magyarország.
Sorban állás az ukránok drónjaiért

Sorban állás az ukránok drónjaiért 

Most már Ukrajna segíti Irán ellen az USA-t.
Alulértékelte az USA Irán drónseregét

Alulértékelte az USA Irán drónseregét 

Több amerikai katona halálával számolnak az USA-ban az iráni drónok miatt.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo