Így lehet pénzt keresni a szeméttel

Befektetés nélkül is megvalósítható a hulladék szelektív gyűjtése, elszállítása vagy feldolgozása a legtöbb cég számára, sőt, akár extra bevételre is szert tehetnek, ha jól menedzselik a hulladékukat.

Nélkülözhetetlen nyersanyag is lehet a hulladék - Kép: GE

Magyarországon évente 5.785.069.422 kg hulladék termelődik. S habár a statisztika a lakossággal egybevont összmennyiségre vonatkozik, az arányok mégis magukért beszélnek; míg a lakosság által keletkező mennyiség 30%, addig a jóval jelentősebb 70% az ipar számlájára írható. Miközben a hulladék ma szennyező szemétként van jelen a köztudatban, léteznek már itthon is olyan cégek, melyek kifejezetten értékként tekintenek a modern életformánk eme jellemző melléktermékére.

„A cégek nagy része fontosnak tartja, hogy figyeljen a hasznosításra, általános tapasztalat szerint környezettudatosan próbálnak eljárni a kisebb és nagyobb cégek egyaránt, a kulcs az, hogy ehhez megkapják a megfelelő szakmai segítséget.” – mondja Vass Zoltán, a díjnyertes Éltex igazgatója. A szakember szerint európai viszonylatban Magyarországon a hasznosítási arány jónak mondható, de fejlődési lehetőség természetesen van. Az elmúlt években hozott jogszabályok pedig segítenek abban, hogy ez az arány a közeljövőben nagymértékben változzon pozitív irányba.

A tapasztalatok szerint a cégek a náluk előforduló hulladékok 75%-át hasznosítják valamilyen módon, sajnos azonban még mindig vannak olyan cégek, ahol a hulladéklerakókkal rendelkező szolgáltató által kitett óriás konténerbe dobják az összes féle hulladékot és még fizetnek is érte, hogy elszállítsák ezt.

Ennél jobb, amikor van néminemű szelektálás, ami azt jelenti, hogy a hasznosító cégek csupán a hulladéktorta 20-30%-át kitevő, számukra értékes anyaggal foglalkoznak. Azaz elszállítják a papírt, a fémet, de a kommunális hulladék kérdésének megoldása továbbra is a gyárat terheli.Pedig az irodában keletkező almacsutkától az elektronikai hulladékokon keresztül egészen a veszélyes hulladékokig valamennyi feleslegesnek ítélt anyagra van megoldás.

Az összhulladék arányai 2012-ben Magyarországon
34% hasznosult; 24%-ot előkezeltek, 42%-ot ártalmatlanítottak (a 2013-as adatok 2014 szeptemberében lesznek elérhetők)
A hazai termelőcégek esetében egyelőre százalékról nem, csak ezrelékről beszélhetünk, amikor a nulla lerakás arányait tekintjük. Azok a cégek, akik szeretnének magasabb fokozatra kapcsolni és nem fizetni akarnak a hulladék elszállításért, hanem keresni akarnak azon, először helyszíni bejárást biztosítanak a szakembereknek, majd átadják a kiindulási alapot jelentő hulladéklistájukat, mely a múltban keletkezett anyagaikat tartalmazza.

Egy általános gyárbejárás során kiderül, milyen rendszer működik, szorul-e fejlesztésre, s ha igen, mire lesz szükség a későbbiekben. A rendszer megismerését követően a szolgáltató kidolgozza innovatív megoldási javaslatait, kihelyezi a szükséges hulladékgyűjtőket, tehát felépíti a használni kívánt rendszerét. Az üzemek dolgozói számára speciális tréningeket, oktatást és vetélkedőket tartanak; ezzel is erősítve a környezettudatos gondolkodást. A gyárban a legnagyobb alapossággal szortírozzák a megfelelő gyűjtőbe a hulladékot. Ez azonban még csak a folyamat kezdete, minden termelőüzem számára speciálisan, egyedileg kerül kialakításra a technológia.

„Abban hiszünk, hogy már a szállításnak is a lehető leghatékonyabbnak kell lennie. Nem mindegy, hogy levegő van a papírban és azt szállítjuk vagy kihelyezünk egy speciális tömörítő gépet. Így mindkét félnek gazdaságosabb és egyáltalán nem utolsósorban a környezetnek is jobb.” – mondja Vermes Péter a cég társtulajdonos igazgatója.

Ahhoz, hogy ma egy gyártóüzemben megvalósuljon a fent vázolt rendszer, az üzemek részéről nem szükséges befektetés. Ha egy cég elavult rendszerrel működik éveken keresztül, onnantól kezdve, hogy a hulladékhasznosítási rendszer elkezd működni, extra bevételre tesznek szert.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo