Imádják a cégek az olcsó megújuló energiát

Éveken át a technológiai óriáscégek voltak a legfőbb felhasználók, de újabban az ipari vállalatok is beléptek a sorba, mert a szél- és napenergiás áramtermelés ennyire olcsó lett. Árambeszerzési szerződéseikben akár 10-20 évre is lekötik az energiatermelő kapacitásokat.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az USA megújuló energiás kapacitásai bő 20-25 éve folyamatos bővülnek, de az elmúlt 2 évben ugrásszerű volt a fejlődés. Az Egyesült Államok 120 gigawattos szél- és napenergiás kapacitásának mintegy egyharmadát 2015-2016-ban létesítették. Összehasonlításképpen: Európában 918,8 GW a teljes energiatermelő kapacitás, ebből 153,7 GW szélenergiás infrastruktúra. A globális napenergia kapacitás 305 GW, ebből Európáé 104 GW. Az ezredfordulón ez még szinte nulla volt, de még 2010-ben is csak 50 GW.

Olcsóbb lesz a sima tetőnél a napelemes és örökgarancia jár hozzá
Ha tényleg betartja Elon Musk, a Tesla vezére az ígéretét, egy év múlva már tényleg “hülye lesz”, aki nem napelemes tetőt vesz a házára.
Beszerzi, de nem beruház

Tavaly a szélenergiás energiabeszerzési szerződések 40 százalékát céges ügyfelek kötötték Amerikában, nemcsak nagyvállalatok, hanem egyetemek és a hadsereg különféle egységei. A vállalatok úgynevezett PPA-kat, vagyis energiabeszerzési szerződéseket kötnek a szélenergiás és szolárparkok tulajdonosaival. Ez kettős biztonságot ad a cégeknek.

Egyfelől befektetés nélkül jutnak hozzá a tiszta energiákhoz, nem kell beruházniuk, hogy megépítsék a megújuló energiás erőműveket. Másrészt a megújuló energiát nem közvetlenül kapják, hanem a kapacitás tulajdonosa az áramhálózatba táplálja be, s a cégek abból szerzik. Ez azért fontos, mert ha nem süt a nap, vagy nem fúj a szél, az áramhálózatból fosszilis eredetű energiához is hozzájuthatnak. Így nem kell a megújuló energiák szórványosságából eredő problémákkal bajlódniuk. Ez a PPA-k általában 10-20 éves szerződések és az erőmű tulajdonosa rendszerint a hagyományos energiaszolgáltató cégek árszabásánál kedvezményesebb áron adja az áramot.

fotó: freeimages.com/Patrick Moore

Árambeszerzés tekintetében a ritka kivételek közé tartozik az IKEA, melynek az a stratégiája, hogy mindent birtokolni akar: a telket, melyen az áruháza áll, az épületet magát, s a megújuló energiás erőművet is, ami ellátja a létesítményeit. Amerikai áruházai tetejére napelemeket szereltek, s a vállalat két szélenergiás telep építésébe is befektetett Texas-ban és Illinois-ban, hogy cégen belül oldja meg az áramellátását.

Trump nem bántja a megújulókat

A technológiai innovációk és a túltermelés miatt folytatódik a szél- és szoláreszközök áresése. Ezt megfejelve a különféle állami támogatásokkal és adókedvezményekkel, a megújulók versenyképesek, a világ egyes pontjain már a legolcsóbb megoldások, ha új építésű erőművekről van szó.

Önmaguktól nem múlnak ki a fosszilis üzemanyagok
Az olajvállalatok körüli érdekkörök továbbra is keményen őrzik a fosszilis energiák pozícióit és a kormányoknál az ártámogatásokat. A valódi változáshoz nem elég behozni a megújulókat, tudatosan ki kell vonni a piacról a nem megújulókat.
Ehhez persze kellenek az állami támogatások, s valami csodaszerű módon Trump nem adta jelét, hogy megtorpedózná ezeket. Ez annak köszönhető, hogy a republikánus pártnak szép számban vannak olyan politikusai, szenátorai, akik az USA olyan tagállamait képviselik, ahol már előrehaladott a megújuló energiás szektor fejlettsége, s a szél- és napenergia tekintélyes százalékot képvisel az energiamixben (pl. Texas, Oklahoma, Iowa). A demokrata és a republikánus pártban tehát konszenzus van arról, hogy a megújulók támogatása szükséges.

Olcsó & zöld: ellenállhatatlan kombináció

A 2000-es években elsősorban az energiafaló technológiai cégek -a hatalmas szerverközpontokat üzemeltető Google vagy az Apple- vitték a prímet a megújuló energiákra való átállásban. Nekik persze hatalmas pénztartalékaik voltak rá, hogy az akkor még kevésbé versenyképes árú energiaforrást is beszerezzék.

Ma már a megengedhető ára miatt (is) terjed a megújulók használata. 2009 óta a szélenergia ára 66 %-kal csökkent az USA-ban, állítja az American Wind Energy Association, míg a szoláreszközökbe való beruházás (megvásárlásuk és üzembe helyezésük) 2010 óta 70 %-kal lett olcsóbb, állítja a Solar Energy Industries Association.

Kép:sxc

Ezért állt elő az a helyzet, hogy Home Depot áruházlánc, a T-Mobile US, a Goldman Sachs vagy az élelmiszergyártó General Mills egyaránt nagy mértékben növelték energiaellátásukban a megújulók arányát a közelmúltban.

A Wal-Mart áruházlánc 2025-re azt a célt tűzte ki, hogy energiaigénye 50 %-át megújulókból fedezi, s nagyjából félúton tart ennek megvalósításában, holott több száz áruháza tetejére már felszerelték a napkollektorokat.

GM & Wal-Mart: sokat spórolnak vele

Amerikában tavaly a Wal-Mart és a General Motors használta a legtöbb megújuló energiát. Előbbinek egy számjegyű százalékértékkel sikerült csökkentenie az áramköltségeit, a GM pedig éves szinten 5 millió dollárt spórol meg azzal, hogy megújulókból oldja meg üzemegységei áramellátását. A vállalat nemrég két texasi szélenergiaparkkal kötött szerződést, melyek tucatnyi GM-gyárat fognak ellátni energiával.

A GM is tagja annak a szövetségnek, melynek tagjai vállalták, hogy 2050-re teljes mértékben átállnak a megújuló energiákra. A The Climate Group közel száz tagot tömörít, köztük van a GM, a Johnson & Johnson, a Procter & Gamble, a Nike, s havonta átlagosan két nagyvállalat csatlakozik hozzájuk.

Egy újabb iparág fordul fel fenekestül
Több kiemelt jelentőségű, az energetikai vállalatok működését alapvetően átalakító trend zajlik jelenleg a világban, amelyek már a közeljövőben jelentős kihívás elé állíthatják az energiaszektort. Ezen jelenségek közül négy fő trendre hívja fel a figyelmet a Deloitte szakértője: a villamosenergia termelés decentralizációjára, új piaci belépők megjelenésére, ügyféligények megváltozására, valamint a digitalizációra.
Az elmúlt 4 évben a megújuló energiából eredő céges árambeszerzések elérték a 7 gigawattot Amerikában. Ez az energiamennyiség 2025-ra várhatóan 60 GW-ra emelkedik, szól a washingtoni Edison Foundation Institute for Electric Innovation becslése.

Kimaradnak a KKV-k

És bár a tőkeerős nagy cégeknek könnyű beszerezniük a szél- és napenergiát, az amerikai KKV-knak ez már bajosabban megy. Az ő méretüknél a nagybani, hosszútávú árambeszerzésnek (PPA) nincs értelme, mert nem rendelkeznek akkora felvásárlóerővel, hogy kedvezményes árat tudjanak kialkudni. Ezért nekik jobban megéri saját kapacitást kiépíteni (pl. a cég telephelyének udvarán vagy az épületeik tetején), ehhez azonban tőke kell. Tagállamonként változóak az adókedvezmények, a legjobb helyeken akár a beruházás 30 %-át is kiteheti, de ezek a feltételek gyakran változnak a városvezetés vagy az állam képviselőtestületének kényétől-kedvétől.

A huzamos árcsökkenés és az ebből következő céges éhség a megújulók iránt ráébresztette a Wall Streetet is, hogy ez egy dübörgő szektor. A világ legnagyobb befektetési alapja, az 5000 milliárd dollárnyi eszközt kezelő BlackRock munkatársa, David Giordano a Reuters-nek elmondta, öt-hat éve, az évtized elején a befektetési alapok még egyáltan nem foglalkoztak a megújulókkal, ma mindegyiknek külön részlege van rá és nagy mértékben áramoltatják a tőkét az új kapacitások építésébe. A BlackRock 2012-ben vetette meg magát a megújulók szférájában, s most 4 milliárd dollárnyi eszközt kezel e téren.

3 éven belül a megújuló energiák lesznek a legolcsóbbak
Már most számos kulcsfontosságú piacon a megújuló energiákból a leggazdaságosabb új erőművet építeni. A trend folytatódik, egyre több országban ez lesz a legolcsóbb módja az áramtermelésnek. A bank kalkulációja szerint az USA emiatt képes lesz teljesíteni emissziócsökkentését annak dacára, hogy Trump kilépteti az országot a párizsi klímaegyezményből.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo