Itt az idő, hogy átgondoljuk a növényvédő szerek szabályozását

Mintegy három évtizeddel az előző erre vonatkozó jelentés után a FAO és a WHO frissítette a törvényi szabályozásra és címkézésre vonatkozó ajánlásait.

Kép: Pixabay

Mintegy 30 évvel azután, hogy az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) először adta ki a nemzetközi ajánlásait a növényvédő szerek terjesztésére és használatára, az ENSZ-szervezet újra segítséget kínál a nemzeti törvényhozóknak az e szerekre vonatkozó jobb szabályozás kialakításához.

„A helyzet tagadhatatlan jobb az első ajánlások megjelenéséhez képest, mégis, sok helyen a nemzeti jogszabályi környezet frissítésre szorul” – mondta Ren Wang, a FAO mezőgazdasági és fogyasztóvédelmi főigazgató-helyettese. (Például a méhek pusztulásában is szerepe van ezeknek a szereknek.)

Az eltelt időszakban bővültek ismereteink a növényvédő szerek hosszú távú egészségügyi és környezeti hatásairól, új nemzetközi egyezmények születtek, és manapság már senki nem vonja kétségbe, hogy a nem megfelelő rovarirtó-gazdálkodás visszavetheti a mezőgazdasági termékek kereskedelmét. Egy gyors felülvizsgálatra van szükség az 1980-as és 90-es években kialakított szabályoknál, hogy biztosítsuk az emberek és környezetünk védelmét – tette hozzá Wang.

Az elmúlt három évtizedben a növényvédő szerek használata folyamatosan nőtt. Iparági adatok szerint ma kétszer több rovarirtó kering a nemzetközi piacon 2000-hez képest, az éves forgalom meghaladja az 50 milliárd dollárt.

Új normák a törvényi szabályozásban és címkézésben

E változásokra tekintettel a FAO és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) új ajánlásokkal állt elő, amelyek részletekbe menően bemutatják egy ideális nemzeti jogi környezet legfontosabb elemeit.

Az iránymutatások nagy része a nemzeti hatóságoknak – főleg a fejlődő országokban – adnak tanácsot, akik a szabályozási keretek kialakításáért és a jelölésekre vonatkozó előírásokért felelnek. Ez utóbbi, vagyis a csomagoláson feltüntetett utasítások a helyes és törvényes használatról, a lehetséges veszélyek és óvintézkedések leírása kritikus elem az emberi és környezeti egészségre gyakorolt káros hatások elkerüléséhez.

Méreg helyett programozott halál
A génmódosítást vetik be a tudósok a növényeket és termésüket pusztító ízeltlábúak ellen: a cél, hogy a kártékony bogarak nőnemű egyedei hibás génszerkezetű nőnemű utódokat hozzanak létre, melyek elpusztulnak. Itt olvashat erről részletesebben.
Rendet tenni a „vadnyugaton”

„Az 1985-ös nemzetközi magatartási kódex rendet vágott a kaotikus, szinte vadnyugatot idéző állapotok között, amikor még sok országban egyáltalán nem szabályozták a rovarirtók használatát, rengeteg egészségügyi és környezeti problémának engedve teret – magyarázta Wang. – Ennek árát azok a szegény gazdák milliói fizették meg, akik nem jutottak megfelelő információhoz, képzésekhez vagy védőeszközökhöz.”

Az iránymutatásokat legutoljára 2013-ban vizsgálták felül, és jelentették meg egy sor FAO-ajánlással együtt, amelyek, támogatva a különböző FAO-projektek által, kialakítottak egy nemzetközi referenciakeretet a törvényhozók és a privát szektor számára.

Napjainkban szinte nincs ország növényvédő szerekre vonatkozó szabályozás nélkül, és a címkézésre is figyelmet fordítanak. A legveszélyesebb peszticidek eltűntek a piacról, helyettük alternatív (integrált) módszereket vetettek be a mezőgazdasági vegyszerek használatában sok országban.

A még fennálló hiányosságok kezelésére a FAO az erőfeszítéseit arra koncentrálja, hogy a rovarirtó-szabályozás megfelelőbb legyen, és az integrált növényvédelem elterjedésével csökkenjen a növényvédő szerektől való függőségünk.

Emellett az országok számíthatnak a szervezet iránymutatására, hogy felülvizsgálják az engedélyezett növényvédő szerek adatbázisát, és azonosíthassák az esetlegesen speciális figyelmet igénylő szereket.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo