Hamarosan emlékké válnak az északi-sarki gleccserek - Kép: Pixabay

A Fednav kanadai tengeri szállítmányozási cég MV Nunavik nevű, jég ellen megerősített teherhajója szeptember 19-én indult az északkelet-kanadai Nanuvik tartományban fekvő Deception-öbölből, és Kanadai északi partja mentén haladva szeptember 30-án érkezett meg az alaszkai Barrowba - jelentette be a Fednav.

A hajó 23 ezer tonna Kanadában bányászott nikkelércet szállít Kínába. Az északnyugati átjárón átkelve útja 40 százalékkal rövidebb, mintha a Panama-csatorna felé vette volna az útirányt. Üzemanyag-megtakarítása által 1430 tonnával kevesebb üvegházhatású gázt bocsát ki útja során - idézte a Fednav közleményét a LiveScience tudományos ismeretterjesztő hírportál. A Japánban épült MV Nunavik képes 1,5 méter vastag jégmezőn átkelni háromcsomós (1 csomó=1852 méter/óra) sebességgel.

Az Északi-sark olvadó jégmezői számos új tengeri útvonalat nyitottak meg a kereskedelmi hajózás előtt a térségben az elmúlt években. Az útvonalak lerövidítésével üzemanyagot takaríthatnak meg a cégek, és mert ez a térség mélyebb, mint a Panama-csatorna, nagyobb terhet szállíthatnak az egyes utakon. Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig Oroszország szibériai partvidéke mentén vezető hajózási útvonalon, az északkeleti átjárón 2012-ben kelt át egy orosz tartályhajó Norvégiából Japánba. Tavaly az északnyugati átjárón először kelt át teherhajó, de a kanadai parti őrség jégtörőinek kíséretében haladt.

Bár idén a jég vastagabb az északnyugati átjáró szigetei és félszigetei körül, a Nunavik nem találkozott olyan vastag jéggel, amely akadályozta volna haladását. Az északnyugati átjárón való első átkelés 1845-ben halállal végződött, Sir John Franklin angol sarkkutató két hajója a jég fogságába került, az expedíció összes résztvevője az életét vesztette. Kanadai kutatók a múlt hónapban bukkantak rá Franklin szerencsétlenül járt Erebus nevű vitorlás hajójára a Viktória-tengerszorosban.

Ketyeg az időzített bomba

Míg a gazdaság szereplői örülnek az olvadó jégnek, addig az éghajlatkutatók a veszélyekre figyelmeztetnek. A globális felmelegedés hatására a sarkvidék hőmérséklete emelkedik a legnagyobb mértékben, aminek katasztrofális hatásai is lehetnek. A tenger alatt és az állandóan fagyott földben ugyanis rengeteg metángáz található, amely az enyhülés hatására egyre gyorsuló ütemben jut a légkörbe. A metán a szén-dioxidhoz hasonló üvegházhatású gáz, de hatása sokkal erőteljesebb. Ha a sarkvidéken befagyott metán gyors ütemben kerül a légkörbe, akkor ugrásszerűen emelkedhet a Föld átlaghőmérséklete.

(A klímaváltozás egyébként is komoly károkat okoz, és lehetséges, hogy rosszabb lesz, mint gondoltuk.)

A Cambridge Egyetem kutatói szerint ennek gazdasági kára egészen elképesztő összeg, mintegy hatvanezer milliárd dollárra becsülhető, ami jóval meghaladja azt az összeget, amit az emberiség nyerhet a sarkkör felszabadulásától.