Kevesebb élelmiszerhulladék = kisebb felmelegedés

Az élelmiszerhulladék mennyiségének csökkentésével enyhíteni lehetne az éghajlatváltozás hatásait. Világszerte az emberi fogyasztásra szánt élelmiszer harmada a kukában végzi – pedig nem kellene hogy így legyen.

Manapság durván négymilliárd tonna élelmiszert termelünk évente. Becslések szerint ennek mintegy 30-50 százaléka (1,2-2 milliárd tonna) soha nem jut el az emberek gyomrába. Ez az élelmiszertermelés, -feldolgozás és -szállítás során használt természeti és energiaforrások elpazarlását is jelenti. Pedig a hatékonyabb élelmiszer-felhasználás és - elosztás révén 2050-re akár 14 százalékkal lehetne csökkenteni a mezőgazdasági tevékenységekből származó károsanyag-kibocsátást - mutattak rá új tanulmányukban a Potsdami Klímahatás Kutatóintézet (PIK) szakemberei.

Ha az elpazarolt élelmiszer egy ország lenne, az USA és Kína után ez lenne a harmadik legnagyobb szén-dioxid kibocsátó.

Olyan élelmiszerek végzik a szeméttelepen, amelyek előállítására óriási erőforrásokat használnak fel világszerte: az emberiség édesvízfogyasztásának 70%-t a mezőgazdaság használja fel, az erdőirtással nyert területek 80%-t mezőgazdasági célokra hasznosítják, és a mezőgazdaság felel az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 30-35%-ért.

„A mezőgazdaság a klímaváltozás mögött álló egyik fontos tényező, amely a globális üvegházhatású gázkibocsátás több mint 20 százalékáért volt felelős 2010-ben” - hangsúlyozta Prajal Pradhan, a tanulmány társszerzője. Mint hozzátette, az élelmiszerveszteség és -hulladék csökkentésével elkerülhetővé válna a fölösleges károsanyag-kibocsátás és enyhülnének a klímaváltozás bizonyos hatásai.

Az emberi fogyasztásra szánt ételek 30-40 százaléka hulladékként végzi világszerte.

Azért keletkezik ennyi hulladék, mert tönkremegy a betakarítás és a szállítás alatt vagy a boltok és a fogyasztók dobják ki őket. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatai alapján évente 1,3 millió tonna élelmiszer alapanyag vagy készétel, azaz a megtermelt élelmiszerek mennyiségének 30%-a válik hulladékká világszerte.

Csak Európában mintegy 29 millió tonna tejipari terméket, azaz a teljes termelés 20%-át pazaroljuk így el. Egy másik felmérés szerint EU-s szinten mintegy 88 millió tonna élelmiszert dobunk ki évente, amelynek az értéke 143 milliárd euró. Magyarországon az Élelmiszerbank adatai szerint a háztartásokban évente 400.000 tonna, vagyis fejenként körülbelül 40 kilogramm élelmiszer romlik meg vagy válik feleslegessé.

Ráadásul az élelmiszerhulladék mennyisége várhatóan drasztikusan növekedni fog, ahogy a fejlődő gazdaságok, úgy mint Kína és India átveszik az olyan nyugati szokásokat, mint a több hús fogyasztása. A szakemberek szerint a gazdag országok továbbá több ételt fogyasztanak a szükségesnél, vagy egyszerűen kidobják az élelmiszert. Az Environmental Science & Technology című folyóiratban közölt tanulmány szerint a szegényebb országok fejlődésével és a világ népességének növekedésével az élelmiszerhulladékkal összefüggő globális károsgáz-kibocsátás a jelenlegi 0,5 gigatonnányi szén-dioxid éves értékről 1,9-2,5 gigatonnányira fog emelkedni a század közepére.

Pazarul élhetnénk csak hulladékból
Túl sok ételt dobunk ki a szemétbe. Világszerte a megtermelt élelmek 40%-át nem fogyasztjuk el. Egy kanadai pár dokumentumfilmet készített arról, milyen jól lehet létezni a kukákból bányászott ételmaradékokon.
 

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo