A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) üdvözli az új lakásépítések ösztönzése érdekében hozott áfacsökkentést, de hiányolja, és határozottan javasolja ennek szigorúbb energetikai követelményekkel való kombinálását. Az épületek zöldítése az egyik legjobb és leginkább költséghatékony módja annak, hogy a globális szén-dioxid kibocsátást csökkentsük. A kormány jelentős áfabevételről mond le a következő négy évben úgy, hogy közben nem követeli meg a közpénzek bevonásával megvalósuló fejlesztésekre egyébként érvényes, szigorúbb, az Európai Unió tagállamaiban 2021-ig fokozatosan életbe lépő energiahatékonysági elvárásokat. Az szigorúbb követelmények fontosak, mert ezek révén az épületek energiaigénye jelentősen – akár felére - csökken.
A lakóépületek teszik ki ugyani Magyarország teljes primer energiafelhasználásának (kb. 1000 petajoule) nagyjából egyharmadát, és felelnek a széndioxid-kibocsátás közel 40 százalékáért. A hazai lakásállomány energiahatékonysági megújulása – legyen szó új épületekről, vagy felújításról - tehát nem egyszerűen a családok energiaszámláinak tartós csökkentéséről szól, hanem jelentős energiamegtakarítási potenciált jelent. Így hozzájárul az ország ellátásbiztonságának javításához, de egyben nélkülözhetetlen a Párizsban elfogadott klímacélok teljesítéséhez is.
Az új építések ösztönzése mellett elengedhetetlen a 4,3 milliós hazai lakásállomány felújítása is. A lakóépületek 95 százaléka családi ház, melynek legalább ¾-e 1980 előtt épült, az abban az időszakban érvényben levő hőtechnikai követelmények szerint. A magyar családok nagy többsége tehát ma szigetelés nélküli, igen elavult energetikai jellemzőkkel rendelkező lakásokban él. A kétezres évek eleje óta - mint azt nemzetközi felmérések mutatják - alig javult a magyar otthonok energiahatékonysága. A négyzetméterre jutó fűtési energiafelhasználás az EU átlagnál jóval magasabb. A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia szerint évi 100 ezer otthon megújítását kellene elvégezni, melynek legnagyobb gátját a forráshiány jelenti.
„Az energiahatékonyság ösztönzése közérdek. Ne támogassa a magyar állam olyan lakások építését, melyekről most tudjuk, hogy pár éven belül energetikailag elavultnak számítanak. Ha a gazdaság élénkítése a fő cél, akkor a felújításokban még nagyobb gazdasági potenciál rejlik, alapuljanak azok akár áfacsökkentésre, akár támogatásokra. Nemzetközi tapasztalatok és hazai javaslatok is azt mutatják, hogy többszörös multiplikátor-hatással is lehet számolni a lakosság energiahatékonysági beruházásainak támogatása esetén, azaz minden befektetett adóforint többszörösen megtérül a költségvetésnek.” - mondta Szalai Gabriella, a MEHI munkatársa.
