Lefaraghatunk a fűtésszámlából

Indul a fűtésszezon, visszafordíthatatlanul megkezdődik a rezsiköltségek téli időszámítása, ami a nyári időszakhoz képest havonta több tízezres plusz kiadást is jelenthet a családoknak. A Fundamenta által fiatal felnőttek körében végzett reprezentatív kutatás szerint átlagosan 23 ezer forint felett költenek ilyenkor fűtésre. A költségeket a többség nyílászáró cserével vagy hőszigeteléssel csökkentené.

2017. október 25.

Piac&Profit

A Fundamenta által 25-35 évesek körében végzett reprezentatív kutatás szerint télen 20 ezer forintnál is többet költünk fűtésre, 23 ezer forint az átlagos fűtésszámla. A fővárosban fizetik a legkevesebbet, körülbelül 17 000 forintot, ezzel szemben falun a 30 ezer forintot is átlépheti a havi számla.

A Fundamenta-Lakáskassza szakértője szerint jelentősen lehet faragni a költségekből, ha odafigyelünk otthonunk energiahatékonyságára. A kutatásban megkérdezettek szinte kivétel nélkül a hőszigetelésben és a nyílászáró cserében látják ennek megoldását: a vidéken élő fiatalok 97 százaléka említette ezt a beruházást legfontosabbként, de a fővárosiak és a kisebb városban élők is egyértelműen ablakcserével karcsúsítanák kiadásaikat.

A költségoptimalizálás nem csak nekünk, a Földnek is jó

Újabb 6 hat nappal korábbra került az Ökológiai Túllövés Napja, vagyis idén már augusztus 2-án elérte az emberiség azt a pontot, amikor feléltük a Föld egy évre elegendő erőforrásait. Az ökológiai lábnyomunk csökkentéséhez a teljes hazai energiafogyasztás 32%-át kitevő lakóépületek, ezen belül is a családi házak szigetelése is jelentősen hozzájárulhat. Ebben a folyamatban a közeljövőben két fontos változás várható: 2018-tól tovább szigorodnak az épületek energiahatékonyságára vonatkozó követelmények, 2021-től pedig kizárólag a közel nulla energiaigényű épületek kaphatnak majd használatbavételi engedélyt.

Redőnnyel és egyéb árnyékolástechnikával a nagyobb városok lakói és a fővárosiak több mint fele segítené a hideg elleni védekezést, fűtéskorszerűsítéssel pedig a fővárosiak 45 százaléka, a kisebb városok, falvak lakóinak pedig harmada könnyítene így az anyagi terheken. A megújuló energiaforrások is egyre népszerűbbek, főleg a városiak körében. A megkérdezettek több mint fele telepítene napelemet, a kistelepülések lakóinak viszont mindösszesen 16 százaléka hasznosítaná a nap sugarait, a klímaberendezéseket pedig még kevesebben vennék igénybe az energiahatékonyság növelésére, a falun élőknek csupán 5 százaléka, míg a fővárosiak 25 százaléka lát ebben fantáziát.

A szakértő szerint a fűtésszezon kezdetekor mindenképpen érdemes nagyobb figyelmet fordítani a fűtőberendezéseinkre, és ha szükséges, lecserélni őket, hiszen azon túl, hogy elavult készülékeink jelentősen drágíthatják a havi rezsiköltségeket, meghibásodásuk veszélyes is lehet. Akár fűtéskorszerűsítésre, akár hőszigetelésre szánjuk el magunkat, nem árt előre tervezni. Ugyanis a korszerűsítés több százezer forintos beruházás is lehet, amely sok család számára nehézséget okozhat, ha egy esetleges meghibásodás miatt azonnal végre kell hajtaniuk a téli hónapokban. A Fundamenta szakértője szerint érdemes erre a célra tudatosan félretenni, például lakáscélú megtakarítást indítani. Az állami támogatás kihasználásával már havi néhány ezer forintos ráfordítással a futamidő végén kompromisszumok nélkül vághatunk bele otthonunk korszerűsítésébe, amely alacsonyabb rezsicsekkek formájában vissza is hozhatja az árát.