Egy héten átlagosan 5 italos kartondobozt dob a kukába egy magyar család. Noha a megkérdezettek 96 százalékánál elérhető a szelektív gyűjtés lehetősége, mégis csak a válaszadók 54 százaléka jelezte, hogy szelektíven gyűjti az italos kartont – vagyis a magyarok majdnem fele a szemeteskukába teszi a tejes és gyümölcsleves kartondobozokat, noha ezek szelektív gyűjtésével és újrahasznosításával sok fát menthetnénk meg!
A szelektív gyűjtés alacsony volta több tényező számlájára írható. A nem gyűjtők 27%-a ismerethiányra hivatkozott, 33%-uk szerint nincs lehetőségük saját otthonukban a szelektív hulladékgyűjtésre, 43%-uk esetében a környezetvédelmi szemléletmód nem volt kellően erős, míg 66%-uk kényelmi szempontok miatt nem gyűjt – vagyis tudják, hogyan gyűjtsék szelektíven az italos kartondobozt, de mégsem teszik.
Kifogást persze mindig találunk
Az egyébként a hulladékot szelektíven szétválogató, de italos kartondobozt mégsem gyűjtő válaszadók 21%-a gondolta úgy, hogy nem tud az italos karton szelektív gyűjtésére is külön odafigyelni. 27%-uk szerint a használt italos kartondobozok túl sok helyet foglalnak; 29%-uk szerint az üres tejes és gyümölcsleves kartondoboz hamar megbüdösödik; míg 40%-uk azt hozta fel kifogásként, hogy túl kevés italos kartondoboz keletkezik a háztartásban. A kutatás során azonban kiderült, hogy az utóbbi, leggyakrabban említett kifogás nem állja meg a helyét, mivel az italos kartont szelektíven nem gyűjtők körében is majdnem annyi tejes és gyümölcsleves kartondoboz hulladék (átlagosan 4 kartondoboz hetente) keletkezik, mint egy átlagos magyar családnál (átlagosan 5 kartondoboz hetente).
A kutatás egy olyan lehetőségre is rávilágított, amely révén egy kis odafigyeléssel akár már most megduplázhatnánk a szelektíven gyűjtött italos kartondobozok számát. A tejes és gyümölcsleves kartondobozokat szelektíven gyűjtők ugyanis bevallottan csak a háztartásban keletkező kartondobozok 60%-át gyűjtik szelektíven, vagyis minden harmadik kartondoboz a szemeteskukában landol. Az IKSZ számításai szerint, ha csak ezeket az „elkallódó” italos kartondobozokat szelektíven gyűjtenénk, úgy évente akár 2600 tonnával több kartondoboz kerülhetne be az újrahasznosítás rendszerébe.
„Szavakban legtöbben már környezettudatosak vagyunk, de tettekben sokan még nem, pedig az italos karton gyűjtése nagyon egyszerű. Az üres dobozokat laposra tapossuk, visszacsavarjuk a kupakot, majd a lakóhelyünktől függően a szelektív gyűjtőedénybe, vagy a szelektív gyűjtőzsákba tesszük – ez két-három egyszerű mozdulat, amelyekkel azonnal hozzájárulhatunk egy fenntarthatóbb jövő építéséhez” – mondta Baka Éva, az IKSZ ügyvezető igazgatója. – „Naponta átlagosan 5 órát töltünk el tévénézéssel, így senki nem hivatkozhat sem az időhiányra, sem az információhiányra. Egyesületünk a jövőben is tovább folytatja majd a szelektív gyűjtéssel kapcsolatos ismeretterjesztő, környezetvédelmi akciót, de cselekedni mi magunknak kell” – tette hozzá az ügyvezető igazgató asszony.
A szelektív gyűjtés általános kérdéseire is kitérő felmérésből kiderült, hogy ha házhoz jön a szelektív gyűjtés lehetősége, akkor inkább hajlamosak vagyunk környezettudatosan szétválogatni a hulladékot. Míg a megkérdezettek 37%-a mindig szelektíven gyűjt, ha valamilyen formában közel van hozzájuk a lehetőség, addig a mindig gyűjtők aránya 20%-ra zuhan, ha nincs lehetőségük a lakásuk, házuk környékén (a 100 méteres lélektani határon belül) a szelektív gyűjtésre.
Az oktatás és a környezetvédelmi kampányok szemléletformáló hatása továbbra is fontos szerepet játszik a szelektív hulladékgyűjtés elkezdésében, mivel a felmérés szerint ezt alapvetően a környezetvédelmi attitűd és a környezettudatos hozzáállás befolyásolják. Míg a mindig szelektíven gyűjtők 79%-a számára fontos a környezetvédelem és 87%-uk tájékozottnak tartja magukat a szelektív gyűjtés területén, addig a hulladékot szelektíven soha nem gyűjtők 65%-a nem érzi fontosnak mindennapi életében a környezetvédelmet, és 41%-uk gondolja úgy, hogy nem rendelkeznek elegendő információval a szelektív gyűjtés kérdéseiben.
A válaszadók 44%-a a hulladékgyűjtő edények falán elhelyezett matricáról tájékozódik az italos karton elhelyezésével kapcsolatban, de 21%-uk szerint a szóróanyagok is fontos tájékozódási források, ahogyan az interneten elérhető tájékoztató információk is.
Demográfiai összetételüket tekintve jellemzően a 30-39 éves korosztály, a fővárosi lakosok, a főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkező válaszadók, valamint a nagycsaládosok/gyermekkel rendelkezők gyűjtik szelektíven az italos kartondobozokat. Lakóhelyüket tekintve elsősorban a fővárosiakra jellemző a tejes és gyümölcsleves kartondobozok szelektív gyűjtése, noha számos nagyvárosban és megyeszékhelyen, így Egerben, Kaposváron, Kecskeméten, Győrben, Nagykanizsán, Nyíregyházán, Pécsett és Veszprémben is átlagon felüli teljesítményt nyújtottak a válaszadók az italos karton szelektív gyűjtésében, vagyis több mint 53%-uk jelezte, hogy szelektíven gyűjti ezt a hulladéktípust.
