Napjainkban rengeteg mezőgazdasági nyersanyag, például a pálmaolaj, a szója, a fa, a nádcukor, a tengeri hal, a papír vagy a pamut hatékony és fenntartható termelése még mindig nem megoldott. Az előállítás során jelentős mennyiségű vizet használnak fel, elpusztítanak vagy károsítanak olyan fontos élőhelyeket, amilyenek az esőerdők, a lápok és a szavannák, és közvetlenül hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz is. Az elkövetkező évtizedekben a Föld lakossága várhatóan 2,5 milliárd fővel növekszik, ezért elengedhetetlen, hogy több figyelmet fordítsunk a nyersanyagok iránt növekvő keresletre – mivel hosszú távon emberi civilizációnk csak akkor fenntartható, ha a szükséges cikkeket környezetkímélő módszerekkel állítják elő.
(A pálmaolaj tömeges előállítása például óriási környezeti károkat okoz!)
A vállalati oldalt vizsgálva a WWF elemzést végzett 256 nemzetközi nagyvállalat árubeszerzésének fenntarthatóságáról, és az eredmények riasztóak. Csupán néhány vállalat, például a nálunk is ismert Kimberly-Clark, a Waitrose vagy az Unilever mutattak jó, követendő példát kötelezettségvállalásukkal, és annak érdekében tett lépéseikkel, hogy csak megbízható szabványok szerint hitelesített árukat szerezzenek be. Ilyen szabványnak számít az FSC (Forest Stewardship Council), a fenntartható pálmaolaj-kitermelés szorgalmazó RSPO (Roundtable on Sustainable Palm Oil), az ASC (Aquaculture Stewardship Council).
A kutatás azt is kimutatta, hogy a vállalatok többsége nem teszi meg a tőlük elvárt lépéseket annak érdekében, hogy javaslataik mentén a piacok fenntarthatóbbá váljanak. Például kevesebb, mint a cégek fele hozza nyilvánosságra fenntarthatósági adatait, vagy jelent kifejezetten a mezőgazdasági nyersanyagok beszerzési irányelveiről, és csupán 9 százalékuk (22 cég) tett mérhető, határidőhöz kötött vállalásokat arra vonatkozóan, hogy a számukra lényeges nyersanyagokat a WWF által megbízhatónak ítélt és ajánlott szabványok szerint szerezze be.
A WWF szakembere szerint azonban a vállalatok egyedül nem képesek megoldani ezt a globális problémát, de a kormányokkal, közösségekkel, civil szervezetekkel és a fogyasztókkal együttműködve mégis kulcsszerepük van a sikeres folyamatok előmozdításában.
A WWF arra emlékeztet, hogy a kereskedelmi forgalom a fenntarthatóságra kevésbé érzékeny piacok felé tolódik, a kormányok politikája nem helyezi előtérbe a fenntarthatóságot, és nincs elég tanulmány a hitelesített termékek vásárlásának és termelésének követendő és sikeres gyakorlatairól. „Arra biztatom a vállalatokat, hogy járjanak elöl jó példával, és 2020-ra már csak hitelesített árukat szerezzenek be, hozzák nyilvánosságra akcióterveiket, amiben leírják, hogyan érik majd el a kitűzött célokat, illetve egyezzenek meg, hogy éves fenntarthatósági jelentésekben folyamatosan publikálják majd előmenetelüket” – fejezte ki Watson.
