Forrón startolt az idei év

Több mint egy évszázada nem volt olyan meleg a január, mint az idén, legalábbis a Föld legnagyobb részén. Nálunk a hónap végéig kemény fagyok csikorogtak, de a február már szokatlanul enyhén köszöntött be és menetrendszerűen megújult a belvízveszély a sok csapadék miatt.

2016. február 22.

Piac&Profit

Forrón startolt az idei év az amerikai Nemzeti Oceanografiai és Légköri Hivatal (NOAA) globális adatai szerint, az 1880-as évek óta ugyanis nem mértek ilyen meleg januárt. A globális átlaghőmérséklet 1,09 Celsius fokkal haladta meg a sokéves átlagot, ezzel az év első hónapja sorozatban immár a kilencedik, amikor megdőlnek a melegrekordok.

Mint azt korábban megírtuk, emiatt 2015 volt a legmelegebb év a Földön az időjárási feljegyzések 1880-as kezdete óta. A föld- és tengerfelszíni globális átlaghőmérséklet 14,79 Celsius-fok volt, 0,9 Celsius-fokkal magasabb a 20. századi átlagnál. A januári hőmérsékletek ebből a szempontból illeszkednek a sorozatba, sőt, eltérésük miatt előfordulhat, hogy az idén még a tavalyinál is melegebb lehet.

Mit kezdenek a magyar gazdák a klímaváltozással?

Az egyre gyakoribb időjárási rendellenességek hatására csökkenő termésmennyiségek világszinten és Magyarországon is kihívás elé állítják a gazdákat. A változó körülmények új növényi kultúrák, új vetésszerkezet, új művelési technológiák alkalmazását teszik szükségessé.

Itthon a január átlagosnak volt nevezhető, több héten keresztül is kemény fagyok uralták az országot. Azonban nálunk már a hónap utolsó hetében szokatlan mértékű enyhülés kezdődött, a február pedig szokatlanul meleg és csapadékos volt. Az időjárás elsősorban a mezőgazdaságban tehet kárt: a szántóföldi növények esetében, amennyiben marad a mostani időjárás, és nem lesz szeles idő, nem tudják a gazdálkodók időben elkezdeni a talajművelést.

Pedig például a borsót, a hagymaféléket, sárgarépát már március elején el kellene kezdeni vetni. A gyümölcsösökben a most tapasztalható melegebb idő nagyon hátráltatja a metszést, elsősorban az almásoknál, és a mélyebben fekvő gyümölcsösökben már a sok eső miatt a belvíz is megjelent. De a gond még nem olyan mértékű, mint a szántóföldi növényi kultúrák esetében.