Még nem késő cselekedni, de kemény lépések kellenek!

Még meg lehet állítani a melegedést a tudósok által veszélyesnek ítélt 2 fok alatt, és ehhez sokféle technológia és egyéb mérsékléssel kapcsolatos cselekvési lehetőség áll rendelkezésre –áll az ENSZ Kormányközi Klímavédelmi Testülete (IPCC) jelentésének harmadik részében.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

csökkenteni kell az emissziót - Kép: Pixabay

A jelentés szerint azonban csakis radikális technológiai és társadalmi változások tudnak erre reális esélyt biztosítani.  Ahhoz, hogy a 2 fokos globális hőmérséklet-emelkedést valószínűleg ne lépjük túl, a mostanihoz képest 40-70 százalékkal alacsonyabb CO2 kibocsátást kell elérni az évszázad közepére, valamint a végére ezeket közel nullára kell leszorítani. Ezt sokféle megoldás ötvözésével lehet csak elérni, amik között az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások, az életmódváltás, és intézményi változások együttesen fontos szerephez fognak jutni.  Ezek jelentős költséggel járnak majd, de összességében nem fogják a gazdasági fejlődést észrevehetően befolyásolni: a 2 fokon tetőző melegedés elérése sem fogja jobban lassítani az évente 1,6 és 3 százalék közöttire becsült éves gazdasági növekedést, mint 0,06 százalékpont.

A jelentésről itt olvashat részletesebben!

Az IPCC jelentése megállapítja, hogy az épületekkel kapcsolatos energiafelhasználás jelentős mértékben járul hozzá az éghajlatváltozáshoz: a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből eredő széndioxid negyede, más üvegházgázoknak pedig kb. harmada (pl. a szálló fekete por, fluortartalmú gázok) származik innen, hiszen a világon megtermelt áram fele és az elfogyasztott energia harmada kerül az épületekben felhasználásra. (Teljes egészében nem állhatunk át megújuló energiaforrásokra, de az arányukat növelhetjük.) Ráadásul ez a fogyasztás az évszázad közepére a két- vagy akár háromszorosára fog növekedni, ha nem teszünk komoly lépéseket. Magyarországon ezek az értékek még nagyobbak: a széndioxid-kibocsátás kb. feléért felelősek az épületek. Ugyanakkor ebből a szektorból származik a mérséklési lehetőségek jelentős része is.

A bajok nagy része még előttünk van
Jövőre ismét összeülnek a világ kormányai, ezúttal Párizsban, hogy megpróbálják tető alá hozni a 2020 utáni emisszióra vonatkozó, törvényileg kötelező érvényű globális éghajlatvédelmi egyezményt. Összefoglaljuk, milyen klímatudományos megállapításokkal kell szembenézniük a politikusoknak és hol tart most a klímapolitika.
„Kevés olyan terület van, ahol az energiafelhasználásnak akár 95%-át is meg lehet takarítani ugyanolyan, sőt, sokszor emeltebb szintű szolgáltatások biztosítása mellett.  A múlt héten pl. meglátogattam egy olyan iskolát Aachenben, ahol egy felújítás eredményeképp egy-huszadára csökkent a fűtésre használt energia, ráadásul a meleg időszakokban ennyiből a hűtésre is futja, valamint a diákok jobban tudnak tanulni, mert a folyamatosan frissített levegőben nem fáradnak el az óra végére” – hozott példát a lehetőségekre Ürge-Vorsatz Diana a Közép-Európai Egyetem professzora.

„A megtakarítási lehetőségek nemcsak nagyok, hanem sokszor önmagukban gazdaságosak.  A jelentés egészében alig akad más intézkedés, ahol már eddig is kimutatottan negatív társadalmi összköltséggel, vagyis nettó haszonnal mérsékelték az éghajlatváltozást. Az épületekkel kapcsolatos energiahatékonyság viszont jelentős járulékos hasznokkal is jár. Eredményeképp csökken az energiaszegénység, kevesebb energiaforrást kell importálni, javul a levegőminőség és a közegészség, növekszik a termelékenység és versenyképesség, a kényelem és az ingatlanok értéke.”

A hatalmas lehetőségekkel szemben viszont jelentős az úgynevezett „belakatolási kockázat” – aminek hangsúlyozására az ENSZ jelentés úttörőként több területen is nagy figyelmet szentelt. A belakatolási kockázat akkor lép fel, mikor hosszú élettartamú infrastruktúrát, pl. városrészeket, közlekedési rendszereket vagy épületeket, úgy fejlesztünk vagy újítunk fel, ami évtizedekig (akár évszázadokig) magas kibocsátást eredményez, pedig jelentősen klímakímélőbb alternatívák is lettek volna.

A jövőnkbe kerülhet a fekete reneszánsz
A modern világban a szén az ipari forradalom idejét idézi, ugyanakkor ez a nyersanyag még mindig a világ egyik legfontosabb energiahordozója és jó úton van afelé, hogy visszanyerje korábbi fontosságát. Elsősorban azért, mert minden másnál olcsóbb, de az sem mellékes, hogy szinte mindenhol megtalálható. Van belőle nekünk is bőven.
Az épületekkel kapcsolatban Európában és Amerikában ez például úgy jelentkezik, hogy minden alkalommal, amikor egy épületet úgy újítunk fel, hogy nem használjuk ki a mélyfelújításban rejlő legnagyobb lehetőségeket, évtizedekig nem lesz lehetséges vagy gazdaságos a benne maradt energia megtakarítási lehetőségekért visszamenni, és így sokkal többet fog az épület kibocsájtani, mint amilyen lecsökkentett szint szükséges lenne a melegedés 2 fokon való maximalizálásához.

A belakatolási kockázat kiküszöbölése alapvetően átírhatja sok ország épületenergetikai támogatás-rendszerét: nem szabadna olyan felújításokat támogatni, amik csak 20-40 százalékos fogyasztáscsökkentést eredményeznek, hanem ki kell várni, amíg a mélyfelújításba bele lehet kezdeni. A fejezet azt is bebizonyítja, hogy a mélyfelújítás nem kerül fajlagosan többe, mint a hagyományos részfelújítás: eddigi több száz ilyen felújítás költségadatai alapján az egységnyi megtakarított energia költségeinek alsó értékeiben nem találtak jelentős különbséget. (A hazai családi ház-állomány teljes rekonstrukciós programját idehaza 64 milliárd forintból el lehetne indítani.)

Az elemzés arra is rámutatott, hogy az eddigi talán legsikeresebb éghajlatvédelmi intézkedések is ebben a szektorból kerültek ki. Például a sokszor össztársadalmi nyereséggel járó, világszerte sok országban bevezetett épületenergetikai és elektromos készülékek energiahatékonysági szabványai révén bizonyos országokban már stabilizálódott, vagy akár csökkenésnek is indult, az épületek energiafelhasználása, a jólét növekedése ellenére is. Viszont innen is még nagyon jelentős további intézkedésekre van szükség, hogy a jelentés által lehetségesnek mutatott és a 2 fokhoz elengedhetetlen, az épületenergia-felhasználást felező szintet elérjük.

Nagy baj van az Antarktiszon
Megkezdődött a nyugat-antarktiszi jégtakaró nagy részeinek csaknem bizonyosan megállíthatatlan olvadása, és ez a folyamat a globális felmelegedés hatására fel fog gyorsulni - állította hétfőn ismertetett jelentésében két amerikai tudóscsoport. A tanulmányok szerint ez azt jelenti, hogy a tengerszint 2100-ig legalább 91 centiméterrel emelkedik majd. Az olvadás ebben a században viszonylag lassú lesz, de aztán felgyorsul, és a vízszint globális emelkedése a déli sarkvidéki jégtakaró - több évszázad múlva bekövetkező - teljes elolvadásakor eléri majd a három-négy métert is. Eric Rignot, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) sugárhajtás-laboratóriumának és a Kaliforniai Egyetemnek a kutatója kijelentette, hogy az Amundsen-tenger gleccsereinek olvadása már "túlhaladt az utolsó visszafordulási ponton". Rignot szerint a déli sarkvidék jegének olvadása a hatodik kontinens körüli széljárás megváltozásának és felerősödésének következménye, ami melegebb tengervízáramlatokat vonz annak partvidékéhez.
A második, a Washingtoni Egyetem szakértői által a Science-ben közölt tanulmány szerint a Thwaites-gleccsermedence 200 és 1000 év között végbemenő összeomlása elkerülhetetlen, ami önmagában több mint 60 centiméterrel emeli meg az óceánok szintjét az elkövetkező évszázadokban. Mindkét tanulmány arra a megállapításra jutott, hogy az óceán mélyéről feláramló melegebb víztömegek instabillá tették az antarktiszi jégtakarót.

Véleményvezér

Aláírásgyűjtő ellenzéki aktivitákat támadtak meg Budapesten

Aláírásgyűjtő ellenzéki aktivitákat támadtak meg Budapesten 

Tettlegesséig fajult a választási kampány a fővárosban.
Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo