Még száz évig is kísérthet Fukusima

A Fukusima körüli kitelepítési zónában végzett legfrissebb Greenpeace-mérések azt mutatják: a sugárzás szintje a területen továbbra is többszörösen meghaladja a lakosságra vonatkozó nemzetközi határértéket, így a területekre még évtizedekig nem lehet visszaköltözni.

A fukusimai baleset a világ legnagyobb óceáni sugárszennyezését okozta, és – Csernobillal együtt – a világtörténelem két legsúlyosabb, 7-es szintű atomkatasztrófájának egyike. Azóta a fukusimai prefektúra bírósága kimondta: a 2011 márciusában, a szökőárat követő fukusimai atomkatasztrófáért nem a természet vagy a technika, hanem a japán kormány és az erőművet üzemeltető cég a felelős.

„Fukushima” és „Csernobil” is van Európa közepén
Időzített bomba ketyeg a Földközi-tengerben, Wales területén üzemel az „európai Fukushima erőmű”, és létezik egy spanyol falu, amelyre atombomba hullott. Európa sosem hallott radioaktív kockázatai ránk is hatást gyakorolhatnak!
A japán nukleáris hatóság elnöke pedig a napokban kijelentette: a katasztrófa máig nem ért véget, és még csak megbecsülni sem lehet, mikorra fejeződhetnek be a kármentesítési munkálatok.

A Greenpeace Japán legfrissebb kutatása a katasztrófa máig tartó hatásait vizsgálta. 2017 szeptemberében és októberében Namie és Iitate községek szabadon megközelíthető területein – otthonokban, erdőkben, utakon és szántóföldeken –, valamint a namiei zárt kitelepítési zónában mérték a sugárzási szintet. A felmérés eredményei alapján megállapítható: a japán kormány sugármentesítési programja hatástalan volt. Ráadásul a térség 70-80 százalékban erdős hegység, amelyet nem is lehet sugármentesíteni.

„A Greenpeace által felmért összes területen, köztük a lakhatásra engedélyezett helyeken is a sugárzás szintje máig olyan magas, hogy ha ezeket az értékeket egy nukleáris létesítményben mérnék, ott szigorú intézkedésekre lenne szükség” – mondta Jan Vande Putte a felmérés vezetője.

Sokba kerülne Európának egy fukusimai katasztrófa
Eddig csak becslések voltak arra vonatkozóan, hogy milyen károkkal járna Európában egy fukusimai atomkatasztrófához hasonló esemény. Francia kutatók azonban részletes számításokat végeztek és az eredmények riasztóak.
Ez a sugárszennyezés hosszú távú kockázatot jelent, és azt mutatja, hogy számos jelenleg is nyílt területen nem valószínű, hogy a japán kormány hosszú távú sugárzási célja (1 mSv/év, amely 0,23 μSv/órának felel meg) akár csak a század közepére elérhető lesz – Namie kitelepítési zónájában pedig még a következő század legelejére sem.

„A nukleáris katasztrófák azt bizonyítják: nem létezik biztonságos atomenergia. Ráadásul a több százezer évig sugárzó nukleáris hulladékok hosszú távú tárolása máig nem megoldott sehol a világon. Fukusima tragikus évfordulója kapcsán azt várjuk a magyar kormánytól: sürgősen állítsa le a magyar lakosság túlnyomó többsége által elutasított Paks II. projektet, és forduljon a biztonságos megújulók felé. Meggyőződésünk, ha elég sokan és láthatóan mondjuk ezt, Paks II. még megállítható. Ezért kérünk mindenkit, írja alá a stoppaks2.hu oldalon található petíciót: a tét Magyarország biztonságos jövője” – mondta Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampányosa.

 

 

A Greenpeace Japán felmérésének főbb eredményei:
  • Obori egyik zónájában az 1 méter magasságban mért maximális sugárzás 101 mSv/éves dózist jelentene egy olyan ember esetében, aki egész évben a helyszínen maradna. Ez az ajánlott maximális éves határérték százszorosa. Ezek a magas szintek nyilvánvaló veszélyt jelentenek elsősorban a sugármentesítő munkások ezrei számára, akik számtalan órát fognak eltölteni a területen.
  • Még a sugármentesítést követően is hat iitatei házból négyben a sugárzás átlagos szintje a japán kormány hosszú távú célszintjének háromszorosa volt. Egyes területeken a sugárzás szintje magasabb volt a tavalyinál, amely újraszennyeződésre utalhat.
  • A namiei kitelepítési zónába tartozó egyik cusimai házban a becsült dózis 7 mSv/év annak ellenére, hogy a házat a sugármentesítés próbaterepeként használták 2011–12-ben. A nemzetközi határérték a lakosság kitettségére nem baleseti körülmények között 1 mSv/év. Ez jól mutatja, hogy a sugármentesítési munka hatástalan.
  • Egy namiei iskolában, ahol feloldották a kitelepítési rendeletet, nem sikerült a sugármentesítéssel jelentősen csökkenteni a sugárzási kockázatokat. Egy közeli erdőben az átlagos dózis szintje több mint 10 mSv/év. A sugárzásnak való kitettség a gyermekek esetében különösen kockázatos.
  • A Nemzetközi Sugárvédelmi Bizottság (ICRP) a lakosság számára normál körülmények között 1 mSv/év maximális dózist ír elő, valamint 1-20 mSv/éves intervallumot egy nukleáris katasztrófa (ilyen a Fukusima Daiicsi balesete is) utáni helyzetre. Az ICRP azt ajánlja, hogy a kormányok az 1-20 mSv/éves intervallum alsó részét válasszák a szennyezett területeken élő emberek védelme érdekében, és hogy „csökkentsenek az esettel összefüggő minden egyéni kitettséget a reálisan elérhető legalacsonyabb szintre”.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo