Még nem szárad ki a Balaton, de a helyzet aggasztó

Nem nevezhető rendkívülinek a Balaton térségét jelenleg sújtó csapadékhiány és szárazság, de figyelemreméltó, hogy a hasonló jelenségek az utóbbi másfél-két évtizedben gyakoribbá és tartósabbá váltak - mondta Varga György, az Országos Vízügyi Főigazgatóság referense egy keszthelyi tudományos konferencián kedden.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A Balaton Fejlesztési Tanács munkaszervezete által rendezett, Balatonról szóló konferencián Varga György a szakértőkből és laikusokból álló közönség előtt arról számolt be, hogy az 1921 óta rendelkezésre álló vízmérlegadatok szerint az 1970-es évektől kezdve csökkent a tó vízgyűjtőjére hulló csapadék, ami a hőmérséklet-emelkedéssel együtt a térség vízellátottságának romlását okozza.

Négy európai tó - köztük a Balaton - az évszázad végéig tartó éghajlati forgatókönyvét kidolgozó EULEAKS program munkaközi jelentését összegezve arról is beszélt, hogy ezen becslések szerint a következő években, évtizedekben még nem változik érdemben az éves csapadék mennyisége, de annak évközi eloszlásában átrendeződés várható. Az uniós kutatás prognózisa hosszú távra borúlátóbb, a század utolsó harmadára 3,0-3,5 fokos évi középhőmérséklet-emelkedést jelez a térségben az 1971-2000 közötti bázisidőszakhoz képest, ami növelheti az aszályok mértékét. Kevésbé pesszimista becslések szerint ezek a tendenciák 2070-től tehetik tartósan negatívvá a térség vízmérlegét, drasztikusabb változásokat hozva.


Nem fenyegető a szárazság, de aggasztó - Kép: SXC

Jelenleg a Balaton vízháztartásának legnagyobb gondja a vízgyűjtőjéről beérkező víz mennyiségének csökkenése, amelynek okai csak részben ismertek; kutatásokat kellene végezni arra vonatkozóan is, mennyire befolyásolja az eredményeket például a területhasznosítások változása - mondta a szakember. Hozzátette a hiányzó kutatásokra utalva, hogy a Balaton vízgyűjtőjének vízforgalmáról utoljára 1997-ben készült átfogó tanulmány.

A 20 legszebb között a Balaton körüli biciklis út
Európa legszebb kerékpáros túraútvonalai közé választotta a Balaton körüli kerékpárutat egy nívós némnet kiadó. A müncheni székhelyű Bruckmann Verlag, amely a Duna menti biciklis útról már több könyvet is kiadott, 2012. július végén jelentette meg újabb kerékpáros könyvét „Die schönsten Radtouren in Europa" címmel. A színes fotókkal illusztrált, 168 oldalas kötet Európa 20 legszebb kerékpáros útját mutatja be, egy-egy túrát 6-8 oldalban leírva. Mivel a 20 kiválasztott út közé a Balaton is bekerült, így a szerző, Thorsten Brönner 2011 őszén az MT Zrt. meghívására a régióba látogatott, hogy személyesen is bejárja az útvonalat. Kerékpárjával 8 napig a magyar tenger északi partján kirándult, s 6 oldalas írásában kedvcsinálóan számol be élményeiről, kiemelve az őszi táj nyugalmat árasztó szépségét, amelyet a természet szerelmesei a Balaton mellett több helyen - pl. Kis-Balaton, Kápolnapuszta, Káli-medence, Hegyestű, tihanyi levendula mezők - élvezhetnek.

A Kis-Balatonnal kapcsolatban a konferencián elhangzott, hogy annak vízelvonása a Balaton vízszintjét éves szinten 3 centiméterrel csökkenti, túl sok csapadék esetén pedig 5 centiméternyi balatoni vízszintnek megfelelő vízmennyiség visszafogására képes. Vörös Lajos, az MTA Balatoni Limnológiai Intézet kutatója azontúl, hogy hangsúlyozta, lényegesen javult a Balaton vízminőséges az elmúlt 40 évben, arról is beszámolt, hogy a keszthelyi medence vízminőségi problémáit ma már nem a foszforterhelés okozza, hanem a Kis-Balatonból bekerülő huminok (a talajból kioldódó szerves anyagok). A konferencián elhangzott előadásokból kiderült, hogy a Kis-Balaton szerepe és hatásai még tisztázásra várnak.

Kravinszkaja Gabriella, a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság hidrológiai és hidroökológiai osztályvezetője arról beszélt, hogy a Balaton a sekélysége miatt sérülékeny és féltenivaló tó. A jelenlegi vízszintje 50 centiméteres, 20 centiméterrel kisebb a szabályozási vízszintminimumtól. Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzéseivel számolva októberig a tó vízszintje tovább csökkenhet 45 centiméterig, és csak jövő év tavaszára érheti el az alsó szabályozási szintet. Léteznek ennél optimistább és pesszimistább becslések is - tette hozzá. Álláspontja szerint az üzemi vízszintszabályozáson módosítani kellene.

Az alsó határértéknek semmi értelme, hiszen az úgyis a természettől függ, a felső szintet, a szabályozási maximumot viszont a jelenlegi 110 centiméterről minimum 10-15 centiméterrel meg lehetne emelni bizonyos feltételekkel. Hangsúlyozta, nagy a bizonytalansági faktor az előrejelzésekben, de az már nem vitaható, hogy az utóbbi 30 évben fél fokkal emelkedett az évi középhőmérséklet, és az utóbbi évtizedben sűrűsödtek a szélsőséges éghajlati, vízháztartási viszonyok a térségben, amelyek a Balaton üdülőtó jellegű hasznosításában nem fenntartható állapotot idézhetnek elő hosszútávon. Erre felkészülni részben szabályozással, részben alkalmazkodással kellene - tette hozzá. A hallgatóság részéről felmerült az igény, hogy a következő  Balaton-konferencián foglakozzanak behatóbban a Balaton vízpótlásának lehetőségeivel is.

Egyre többen vennének nyaralót a Balatonnál
Élénkülő kereslet, stagnáló árak és visszatérő befektetők jellemzik a Balaton térségének ingatlanpiacát a legfrissebb piaci helyzetjelentés szerint. Az év eleje óta egyértelműen élénkülésnek indult a Balaton-parti ingatlanok iránti kereslet, és a lendület a végtörlesztési hajrá lecsengésével sem hagyott alább, később pedig a nyári szezonra csúcsosodhat ki. Az OTP Ingatlnapont közleményéből kiderül, hogy a Balaton északi partján a panorámás, 10-15 millió forint körüli nyaralók, családi házak és telkek keresettek, míg a déli parton az új építésű vagy újszerű állapotban lévő, legalább másfél-két szobás lakások a legnépszerűbbek 15-20 millió forint körüli vételárban. 2011-ben az ingatlanokat tekintve az ország legdrágább tíz kistérségéből öt a tóval volt határos, és a 280 ezer forintos átlagos négyzetméterárral a fonyódi és a siófoki kistérség Budapestet is megelőzi. (A főváros környékén egyébként Piliscsaba a sláger.) A Balaton déli partján a 15 millió forint körüli vételárú ingatlanokat keresik az ügyfelek - idézi a közlemény Kosztolánczy Györgyöt, az OTP Ingatlanpont ügyvezető igazgatóját, aki hozzátette, hogy a vízpart közelsége, a társasház és környezetének minősége akár 20 millió forint környékére is "feltornázhatja" az ingatlan árát. Az ügyvezető igazgató felhívta a figyelmet arra is, hogy a kereséskor egyre inkább a praktikus szempontok érvényesülnek, így a tároló, a gépkocsibeálló megléte ma már elsődleges szempontnak számít. A Balaton északi partján a legnépszerűbb környékek közé Balatonalmádi, Balatonfüred, Tihany és szomszédsága tartozik. Ezeken a területeken leginkább a 10-15 millió forint körüli kisebb nyaralók, családi házak és az építési telkek keresettek. A régebbi típusú, jellemzően egyszobás nyaraló apartmanok iránt is megnőtt az érdeklődés. Ezekért 4-7 millió forint körüli összeget hajlandóak fizetni a vevők.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo